Kolozsi László versei

Kolozsi László versei

Liam Moody felvétele

 

leletek

mindazok ellenére ami történt
annak ellenére hogy így alakult

az elmúlt idő belém tört
mint egy injekcióstű
és a seb nehezen heged

távolléted fertőzi

nem tudok nem úgy
gondolni rád
mint olyasvalakire
aki azért volt és van
///////hogy a szenvedésben is érezzem:

a veled töltött idő
mint egy vakon született szemműtétje
először nézek körül
a világban

újra és újra

 

vitorlások a tavon

a vakációra érkezők a szekrényben
csak egy vállfát találnak
a lobbi foteljében pingpongütők
az asztalon nem feszül a szőlő

kanalak csörgésére ébredni
a délutáni szunyókálásból
indul az esti műszak
a távolban megvillan a vihart jelző fény

növekvő távolságból csak a tó képe
marad ahogy egy visszatérő vitorlás
mögött mintha távlat nyílna
akárcsak egy utolsó mondat után

 

három emelet

harmadik éve nem szerettem őt
de csak most jutottam el oda
hogy el tudom magam fogadni ezért

a fuvarozók kitámasztják az ajtót
hogy ki tudják vinni a bútorokat

a hűtőt egy roma fiú hozza le a hátán
bosszankodik mennyi banános láda van
mennyi könyv
valóban feleslegesek mondom
de nem tudok megválni tőlük

hallom ahogy a gyerekeink futnak le a lépcsőn

 

a szoba

szoba közepére libbenő függöny
futó léptek zaja
hűlő vasaló
asztal alá bújt gyerek
a szeme örökkévaló

 

 

Kolozsi László (1970, Szeged)

Író, újságíró, forgatókönyvíró, dramaturg. A kortárs magyar krimi egyik legfontosabb alakja. Legutóbbi kötetei: Apufa (Manó Könyvek, 2017), A bejrúti járat (Athenaeum, 2016), A farkas gyomrában (Athenaeum, 2014).