Hizsnyai Zoltán: Irodalom és téridőmixer II.

Hervinsyah Kusumanagara felvétele

Belecsapsz kókadt húrjaimba –
felhördül bóbiskoló brácsám,
átnézlek völgyek és hegyek
tarkómat keresztező rácsán.

Sehol se vagy, és mindenütt
követésedre kényszerítsz,
sejtelmeidnek nincs helyük,
hiányod táplál minden ízt.
 
Akárki az, mindig te jársz ott,
ahol valaki jön, kimegy,
képzeletem is meghunyászott –
csak az lehet ily sok, ki Egy…

Egy orgonás, bódult tavasz,
hangyás a hátunk, szájunk tócsa,
verejtékes tarkónk alatt
sisteregve sarjad a sóska.

Hasztalan prédikál a papsajt,
a töltésoldal vakondtúrásos,
s a bodzabokor mogyorót hajt
– széljegyzetet az elmúláshoz.

Egy szélesvásznú nyári éj,
még analóg, feliratos
trikódban hömpölyög a key,
a Tejút vele ringadoz.

Egy kora ősz a kert fölött,
kásás, bőséges, illatos,
kalimpáló lábunk között
eltücskülnek a csillagok.

Egy téli est a nyári lakban,
érett körtéd zamatos, nedvdús,
megízlelem minden alakban
beléd növök, akár a vadhús.

Akácvirág havában gázolok,
vagy jégvirágos üveghegyen át,
sehol se lelem párás jászolod,
egekbe rúgó tüzes epedád.
Előttem jársz mindig, mint a jövő,
de búcsút int minden szembejövő
– hát nem lesznek már többé repeták.
Visszahúzódom, hogy ne látszanék,
csigaházába a remeterák.

Alkonypermet szitálja szét
tekinteted fenséges ékszerét.

Somogyi Tibor felvétele

Hizsnyai Zoltán (1959, Rimaszécs)

Költő, esszé- és tárcaíró, műfordító. Szerkesztette az Irodalmi Szemlét és a Kalligramot. Jelenleg az Opus irodalmi folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi verskötete Ének címmel jelent meg 2010-ben. A Magyar Elektronikus Könyvtárból ingyenesen letölthető kötetei: A stigma krátere (1994), Bárka és ladik (2001).