Csizmás Kinga: Lulu a pultban

Fekvőpult nálam

Van ez a lámpa. Itt lóg a plafonon. Ha háttal fekszem az ágyban, kinyújtott karral, pont meg tudom lökni. Ilyenkor himbálózik egy picit. Pár száz forintos rizspapír, kábé hetven centi átmérőjű, kissé tojásdad, törtfehér gömb. A rendszerváltás óta ember nincs ebben a városban, akinek ne lett volna ilyen a lakásában, legalább átmenetileg. A tetején biztos vastagon áll az évtizedes por. Innen a galériáról nem tudom felkapcsolni a villanyt, ezért amikor felkelek, először le kell botorkálnom a létrán. Át kell mennem a szobán. A padló tele van minden szarral. Koszos ruhák, a bugyijaim, zoknik, szétszórt üvegek, könyvek, maradék kaja, az azokhoz tartozó tányérok stb… Miután felnyomom a kapcsolót, visszamászni már nincs kedvem. A szoba most világos, de minek? Ott fönt jobb volt, csak én meg a tojás léteztünk.

 

Pultkeringő

Állunk a hét hónapos terhes Hannával a pult végén és felkészülünk rá, hogy sokat fogunk várni a pénteki tumultusban. Örülök, hogy ide akart jönni, mert így végre megnézhetem a pasim új melóhelyét.

– Mit kértek? – Bazsi azonnal kiszúr és már adja is a piánkat.

Hirtelen veszélyforrást észlelek, tőle néhány centire, a pultban: alfanőstény. Éppen hogy szépen izmosra gyúrt test, ízlésesen szolizott bőr, nagy szopós száj, hófehér fogak. A 90-60-90 tuti milliméter pontosan megvan, és sajnos azt kell, hogy mondjam, még stílusa is van a kis ribancnak. Ebből baj lesz.

Minden helyen, ahol alkoholt mérnek, a pultosok között van alfanőstény. Az ő kegyeiért harcol az egész pultos brigád, az lesz az alfahím, aki a leghamarabb levadássza. Máshol, máskor voltam már alfanőstény, s tettem Bazsit alfahímmé, de ez sajnos perpillanat múlt idő. Megy a fejemben az esélylatolgatás: nem állok valami jól.

– Ezen a helyen miért mindig csak ilyen ukrán prosti fílingű csajok dolgoznak? – Kérdezi Hanna, miközben szopogatja a levendulás limonádéját. Egyidősek vagyunk; neki van már gyereke, most lesz még egy, befutott grafikus. Kipárnázott, kényelmes, középosztálybeli életet él; nincs tartozása, nem kell kiszolgáltatnia magát férfiaknak, és éves bérlete van a Trafóba. Huszonegy évesen még az egyetemen együtt ábrándoztunk arról, hogy a diploma osztónkra majd terhesen megyünk, és a dla-nkat a baba mellett írjuk meg, megmutatva férjeinknek, hogy a huszonegyedik századi, felvilágosult nő dolga a gyerekszülés mellett a kimagasló szellemi teljesítmény elérése is. Fényévekre vagyok tőle. Tartozásaim vannak, egy sötét, ablaktalan szobában élek és a diplomamunkámat is csak nagy nehezen, másodszor tudtam megvédeni.

– Megmutassam a huszonhárom éves szeretőmet? – Hanna rezzenéstelen arccal fogadja a hírt, hogy jelenleg egy iskolázatlan minotaurusz ágyában szívatom magam, hetente háromszor, négyszer, ha nagyon nagy a baj, akkor mindennap. Semmi másra nem tudok gondolni csak arra, hogy az alfanőstényt mikor döngeti meg a minotaurusz, mennyi időm van még hátra? Hanna közli, hogy elfáradt és hazamegy.

Egyre nagyobb a sor. Bazsi és a vad gyönyörű vadászkeringőt lejtenek a pult mögött. Kérek még egy nagy vodkát, és egy rozé vicét. Erre már többet kell várnom, a pult mögött izgalmasabb, mint itt kint.

–  Mi az, megengeded, hogy nézhessem, ahogy a szép seggűvel kokketálsz?

– Zsaniiiii! Zsaniii, gyere egy picit!

– Kelen Zsani

– Lulu. – Gyengécske, halvérű kézfogás, végre egy jó hír.

Kelen Zsani! Egy rohadt kis kurva vagy, egy gonosz nő, aki rázza magát a pasik előtt, italt tölt nekik és mindannyiukat a pokolra juttatod. – Gondolom, Bukowski után szabadon és angolosan távozunk Hannával a helyről. Ő haza, én persze a szomszéd kocsmába megyek, ahol aztán hajnalig iszom, hogy megvárjam, amíg Bazsiék bezárnak.

 

DJ pult

Füst van. Sötét. Mellek és seggek mozognak ütemre. Ez nem te vagy, de azért élvezed. Tetszik, de közben szar. A DJ is. Haza kéne menni. Itt már nem terem babér. Lemondtál róla, de azért picit még reménykedsz, hogy valaki könyörögni fog. Mert csodálatos vagy. Különleges és gyönyörű! Egyáltalán nem biztos, hogy észreveszik. Ebben a sötétben.

Indulsz. Unalmas a bűnbarlangban, ezért továbbállsz. Tulajdonképpen hazamész. Ott biztonságos. Még ha unalmasabb is, mint itt, de legalább tudod, mire számíts. Az ágyad puha, a takaród illatos, a pizsamádat csak akkor veszed fel, ha úgy kényelmesebb, mint meztelenül.

– Nem kell elkísérni. Köszönöm. Tényleg! – Nem tetszett, ahogy táncolt. Nem tetszett a szaga. – Cigi? – Egy kicsit megsajnálod.

– Nem, köszönöm, nem dohányzom. – Most már biztos, hogy unalmas.

Bicajjal mész. Azzal szabadabb vagy. Picit hideg van. Jólesik. Nappal hőség volt. A rádióban is bemondták: hőségriadó, mindenki igyon sokat! Ha-ha-ha. Gyorsan tekersz, jólesik ez a hűvös szellő. Nem fogod felvinni. Lekötöd. Lekötöd az elsőnél. Holnap úgyis mész tovább.

 

Kb. Elviselhető pult

Dél van. Ebédidő. Az ablakon tűz be a nap és most nincs annyira vészesen sok dolgom, éppen törölgetek. Ötvenes csávó lép be az ajtón, bár ez a becslés igencsak esetleges, mivel nem vagyok túl jó az idősebb férfikor megállapításában. Köszönünk. A pincér az egyik asztalhoz kíséri, a férfi leül, lazacderekat rendel, grillzöldségekkel, és a borokról érdeklődik. Hosszas szakértés után egy egész üveg Csillagvölgyit rendel s félhangosan hozzáteszi:

– Végül is apa lettem, vagy mi.

– Gratulálok, ez fantasztikus!

Tomi a pincér megörül, hogy helyzet van. Erőltetett bájcsevejbe kezdenek.

– És kisfiú, vagy kislány?

– Kislány – mondja a kispapa.

– Mindketten jól vannak, könnyű szülés volt?

– Igen, szerencsére minden rendben van.

– Hát az nagy szerencse. Anyuka jól van? Biztos nagyon fáradt.

– Jól, igen, bár szerintem én fáradtabb vagyok – mondja a férfi és tovább kortyolgatja a frissen gyümölcsös, könnyed rozéborát.

 

Fekvőpult nála

Bazsival az ágyon fekszünk. Az ágyon hamutál, koszos zsepik, üres pizzás doboz.

            – Szerinted mi a különbség a nő és a férfi között?

– Hát az egyik valamivel nehezebb a másiknál.

– A legigazságtalanabb egyenlőtlenség a világon.

– Úristen már megint kezdi.

– Hogy lehet feloldani ezt az egyenlőtlenséget?

– Fogsz egy adagnyi embert és hozzácsapod a kisebbhez.

– Olvastam egy tanulmányban…

Bazsi karjaiban fekszem, aki most fantasztikus humorát bizonyítva horkolást tettet.

– Naaa!!! Figyelj már! Szóval, hogy azok a párkapcsolatok a legtartósabbak, ahol az anya és az apa súlyának különbsége a terhesség kilencedik hónapjában huszonöt kiló alatt van. Tudtad, hogy a nő a szülés pillanatában fejti ki a legnagyobb erőt életében? És ha ez az erő nagyobb, mint amit a férje valaha is kifejtett, akkor a kapcsolatuk várhatóan örökké fog tartani?

– És mi van, ha nincsenek is összeházasodva?

– Akkor zabigyerek lesz, de ez most ebből a szempontból teljesen lényegtelen.

– Na gyere Lulukám, hasadra fektetlek.

– Neeeee! Neeee! Nem akarok zabigyereket.

– Erősebb vagyok nálad.

 

 

 

Csizmás Kinga (1983, Budapest)

Író, drámaíró. Első színdarabját 2016-ban mutatta be a Titkos Társulat. Azóta folyamatosan ír és rendszeresen publikál. Jelenleg Budapesten él.