Mizser Attila versei
helyzet
kesernyés átmenet nélkül
szinte bántóan lekicsinylő
mi lesz aztán ha lemegy végül
előre félni nem is illő
hogy miért nem fojtotta egyből
a sekély szitut egyvelegbe
hogy nem jutott rögtön az egyről
miért is nem vette lezserre
azt amit úgy mondtak jó páran
mire biztattak jól van legyél
holnap is lesz a falban áram
bőrödben felsejlik kékes ér
itt a padló vízszintbe vállam
a lábam az ajtóig elér
kegytárgy
nincs hatalom mely elűz innen
a csatákat megszoktam szabad
mára bocs de nincs az az isten
ki érintetlenül poharaz
ó uram tudod a kegyelmet
máshol osztják most nem ez a hely
pont az ami neked kedvez
kérlek szavaid felejtsük el
halni ma hőstett üzlet lesz újra
holnap már szokás a balzsamozás
később csak divat padlón bábu vagy
amikor
amikor elmegyek úgy hagyom
a tévét ha majd megérkezek
szóljon akármi ne csak úgy a
plazma csendbe lépjek ha jövök
hanem a valami úgy legyen
menjen kerül egzakt családtag
dialógus monológ mikor
melyik néha egészen nem zavar
csak mondjuk bőven macera az
ha pl. másról szól nem igazán
értem azt hogy hogy is megy most ez
mi közöm épp a merénylőhöz
miért árulóznak le rögtön
ha jövök ha megyek úgy hagyom
készület
a hallgatásról még nem beszéltünk
egyéb kérdésre nem volt ötleted
ostobán mint ki partit tönkre tesz
úgy emlékszik másnap ott többnek tűnt
persze mondom hogyne a járulékok
a komponensek hogy az ötvözet
megvan és ki látja ámul él ott
gondolva hogy talán majd jól jöhet
potomra bőven fizetnek cechet
és feldobják mint bulit a közeg
nem várja meg mert nincsenek tervek
kiül néha bús képpel döbbenet
látni lepődve mi ezúttal lett
a megszólalás mindent tönkretesz
kitérő
most zavarba ejtő mint az útról
lekanyarodni becsukni könyvet
nem emlékszel rá a mondat hogy szól
rezignáltnak érzed nincsen ötlet
nevetségesnek tartod bizarrnak
mit csinálsz ekkor a sötétben te
játékos kit keretből kihagytak
földtorlasz nem maradt lövésed se
sötétség ezt valahogy kijátszod
bár a szerepét biztatón használja
történetét tény rövidre zárod
általában hát legyen lapzárta
az emlékezés zavarba ejtő
mindezek után nem pont azt várja