Hajtman Kornél versei

reggeli

távol
te ott
én itt

de ugyanúgy nyomjuk ki a szundit
a reggeli is ugyanaz
vágytojás
meztelen kenyér
frissen facsart tej
közel
te itt
én itt
a reggeli ugyanaz
vágy
meztelen
facsart

abortusz

hibáztak
mindketten részegek voltak
az agy és a szív
vad orgiák és ezerfelé szétloccsanó ondó
élvezték
már nem akarnak
de én gondoskodtam volna rólad
……………… már a helyedet is elkészítettem
én mindig várni foglak te kicsi szó

álom

azt álmodtam hogy
visszavarrom a szűzhártyám
de előtte telehímzem virágokkal
a sarokba pedig a monogramomat
nem varrom oda teljesen
az egyik fele szabad lesz
ha bármi történne
igazolni tudjam
ártatlan vagyok

bátorság

megtettem!?
amit nem gondoltam volna soha
vagy mégsem?
magamat láttam
egy tükörben
amint a vers fejét leharapom
és elégedetten rágok

fényenergia

tükördisznó lelógó csöcsén
törik meg a hajnali nap sebes sugara
egy részét elnyeli a szilárd bimbó
melyben nézi magát a föld
útját folytatva belém hatol hogy
foszforeszkáló ondóként előjöjjön
és ércmelleid csúcsára száradva
világítja meg arcodat éjszaka