Bestiák póráz nélkül – Az Irodalmi Szemle 2014. szeptemberi száma (Teljes)
A Szemle e havi számában elszabadul az isten állatkertje. Az olvasó a zoológia megszégyenítésének számtalan irodalmi és kultúrtörténeti példájával találkozhat.
Nemes Z. Márió gyanús manókáival indít a lapszám, majd a versre Szászi Zoltán marmancsai következnek, aki novellájában a gömöri bányászhiedelmek furcsa lényeit dolgozza fel. A középkori állatmesék megszállott allegorizmusából kapunk ezután ízelítőt Odo of Cheritontól – az idegen tollakat Polgár Anikó fordításában domesztikálva olvashatjuk. Ezek után Mojzer Anna rántja le tanulmányában (Egy XVII. századi macskaportréról) a leplet ártalmatlannak tűnő kedvencünkről, a házimacskáról. Jönnek a legembertelenebb bestiák, a vámpírok is. Benkő Krisztián elemzésében (mely nálunk közölt trilógiájának második részt képezi) Szécsi Noémi finnugor vámpírja nemcsak Drakula, de Vámbéry Ármin örökségét is továbbviszi. Két állatos, posztmodern tobzódás is helyet kap a blokkban: Sütő Zsuzsa Julian Barnes regényében vizsgálja a fikció áldozatává váló, különféle állati szerepekbe kényszerített Flaubert-portrét. Kovács Flóra tanulmánya pedig Láng Zsolt Bestiárium Transylvaniae. Az ég madarai c. regényének időproblémáival foglalkozik. A tematikus részt Gyenes Gábor e szám illusztrátoráról, Peter Kľúčik grafikusról írt portréja zárja. A buja fantázia áldozatai itt megint csak a „lények” lesznek.
Lazán az állatok közelében folytatódik a lapszám Ardamica Zorán filmes elemzésével (a Fekete hattyúról), és Kulcsár Ferenc versével (Macskatalpon, puhán körbejár). Kukorelly Endre H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.-szétiratok c. ciklusából közöl verseket, majd Nagy Hajnal Csilla kisprózái következnek, illetve Géczi János készülő regényéből (A hang) olvashatunk részleteket.
Külön blokkot szentel a szám az alapító lapszerkesztő, a nemrégiben elhunyt Dobos László emlékének – Tőzsér Árpád nekrológját és Koncsol László gyászbeszédét olvashatjuk.
Pethő Anita Závada Pál új regényéről, Csepregi János pedig Farkas Balázs prózakötetéről közöl kritikát. Soóky László írásában a Komáromi Jókai Színház múlt évadát értékeli.
A tartalomból
BESTIÁRIUM
- Nemes Z. Márió: Szükségállapot esetén mindig a manóka távozik utoljára (vers)
- Szászi Zoltán: Szerencse fel, Szerencsre le… (próza)
- Odo of Cheriton: Hogyan választottak maguknak királyt a tyúkok; A varjú; A gólya és a farkas; Egy
könnyező kopasz és a fogolymadarak; A macska, aki szerzetesnek adta ki magát;
Példázat a vízikígyóról és a krokodilról; A róka, a farkas és a kútvödör; A róka, aki
meggyónta bűneit a kakasnak; A ganajtúró bogarak és a paraszt; A pók, a légy és a
poszméh (kisprózák, Polgár Anikó fordításai) - Mojzer Anna: Egy XVII. századi macskaportréról (tanulmány)
- Benkő Krisztián: Farkasokkal táncoló (tanulmány)
- Sütő Zsuzsa: Posztmodern bestiárium Flaubert-re szabva (tanulmány)
- Kovács Flóra: Időmérés? Az idő kérdésköre a Bestiárium Transylvaniae. Az ég madaraiban (tanulmány)
- Philosztratosz: Képek (A mesék; Kismanók; Pasziphaé; Kentaurnők; Pókhálók; kisprózák, Polgár
Anikó fordításai) - Gyenes Gábor: Peter Kľúčik (portré)
- Ardamica Zorán: Az identitás metamorfózisa mint trauma (tanulmány)
- Kulcsár Ferenc: Macskatalpon, puhán körbejár (vers)
- Kukorelly Endre: H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.-szétiratok (Der Mensch; Vulkan; Mnemosyne. Második változat; Dichterberuf; versek)
- Nagy Hajnal Csilla: A nézőpont definíciója; Mikor a papa utoljára jött a városba (kisprózák)
- Géczi János: A hang (regényrészlet)
DOBOS LÁSZLÓ (1930–2014)
ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
- Pethő Anita: Természetes sodródás (Závada Pál Természetes fény című kötetéről)
- Csepregi János: Sajttal az öngyilkosság ellen (Farkas Balázs Nyolcasok című kötetéről)
- Soóky László: A Komáromi Jókai Színház 61. évada – összefoglaló
szp, Felvidék.ma
SZERZŐINK
Ardamica Zorán (1970): költő, író, irodalomtörténész (Fülek); Benkő Krisztián (1979): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Csepregi János (1980): író, költő (Pécs, Magyarország); Géczi János (1954): író, képzőművész (Veszprém, Magyarország); Gyenes Gábor (1984): képzőművész, kritikus (Pozsony); Koncsol László (1936): költő, író, műfordító, szerkesztő, helytörténész (Pozsony); Kovács Flóra (1982): irodalomtörténész (Hódmezővásárhely, Magyarország); Kukorelly Endre (1951): költő, író (Budapest, Magyarország); Kulcsár Ferenc (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); Mojzer Anna (1965): művészettörténész (Budapest, Magyarország); Nagy Hajnal Csilla (1992): költő, író (Budapest, Magyarország/Losonc); Nemes Z. Márió (1982): költő, író, kritikus (Budapest, Magyarország); Odo of Cheriton: XIII. századi angliai meseíró; Pethő Anita (1980): irodalomkritikus (Budapest, Magyarország); Polgár Anikó (1975): költő, műfordító, irodalomtörténész (Dunaszerdahely); Soóky László (1952): költő, író, kritikus (Marcelháza); Sütő Zsuzsa (1989): irodalomtörténész (Szentes, Magyarország); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rimaszombat); Tőzsér Árpád (1935): költő, író, műfordító (Pozsony)