Pinczési Botond versei

Liam Moody felvétele

parancsba kaptam

a bölcsnek ennyi is elég
megélezett késsel írtam a porba
jelentés a senkiföldjéről nincs
talán dróthuzalokkal terített
aláaknázott sáros talaj
az árok már jelentéses
az árokból képzelődni kell
rálépni egy-egy szóra
felidézni a közös éneket
a zavaros vízről amely a
háló alatt húzódik és
biztonságot nyújthat az
éhezni vágyóknak

ima a nehéz szavakhoz

nem gyűjti össze senki az állatokat
senki nem tartja vissza a lélegzetét
betonbiztos bunkerekben
nincsenek megostromlott gyógyszertárak
kifosztott raktárak
behúzott kézifékű kamionsorok
nincsen vár vagy vakcina
nem kiált a föld
nem áld nem átkoz
nem esik darabjaira nem robban
nem egész és nem törött
nem vers

a világ az asztal alatt

a világ az asztal alól
horizontális
a lúdtalpak esetlenül simulnak a földre
egy vagon átmegy alattuk
várok hogy
darabokra
törjön
az asztal
alól a világ
érthető
felettem porcukorillat
alattam kutyanyál
a világ az asztal alatt
magányos
nem úgy
mint fa mögött bunkerben
a megtalálás örömére várni
nem egy üres lakás
egy terítetlen asztal
alatt a világ
álmos
felpolcolja lábait
levegő után kap
így éri a bombatámadás

katonadolog

mikor történelmi regényeket olvas
apa is regényhős
rendfenttartó a közel-keleten
apa a katonák el nem eredt könnye
apa a gépkarabély
a szex és nem a háború
apa a sokadik leadott óra a szabadságharcról
az összegyűjtött népdalok
a csapkodó zászlóra rászálló madár
a parcella amiben még vár egy hely
apa a bölcs a halott a senki a végek
egy kiüresített fogalom

Pinczési Botond (1998, Budapest)

A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója. Jelenleg a kortárs magyar líra területén végez kutatásokat.