Hajtman Kornél versei
Sven Beyersdorff felvétele
TAMÁS
már test sincs
zárt ajtókon át mutatja a sebeket
braille-írással írt evangélium
hitt
ORGIA
a legközhelyesebb hónap a tavasz
szerelem, virágok, újjáéled
a legerotikusabb hónap is egyben
tavasz maga a szerelmi aktus
a tél visszanövesztette a föld szűzhártyáját
és ezt újra és újra átszakítják –
gyenge hóvirág
illatos ibolya
búza, napraforgó és pipacs –
hogy beleélvezzenek
és a magokba zárva
gondoskodjanak az újabb
orgiáról
ha csendben figyeled a tavaszt
apró nyögéseket is hallasz
Gaiai élvez
gyenge hóvirág
illatos ibolya
tavasz
CSODA
kép nyoma a falon
aranyozott rámában
barokk madonna
már régen kilopták
csak ebben a fehérségben látni
az egykori pompát
a hajléktalanok hugyozás közben
nézegetik itt magukat
mindent elfelejtenek
könnyeznek
barokk madonna
ÉN
Hold előtt nincs titok
Napot átverni könnyű
hajnalban az öreg tölgyre
felfeszül árnyékom
tetszem magamnak
táncolok
éjszaka a hold vetíti
sziluettem a kéregre
hiába a puha test
mellek és combok
az árnyék nem hazudik
éneklek
nézem ádámcsutkám mozgását
DÉLIBÁB
könnyű szavakat hazudtál
telet, nyarat, őszt
hazudtad fiú vagy
kívántalak
aztán hogy lány
így is
el akartad mondani ki vagy
elszaladtam
azóta hazudlak magamnak
nem érdekelsz
csak a szavaid
amiben nem te vagy
csak a tavasz
SZEPLŐ
megfeszültél
Istenbe ugrottál
hogy kizöldüljön a fű
újra teremjen a gyümölcs
Fügefalevelek mögött
újra lássam az embert
levél nyoma ottmaradt
fehér bőr nem hazudik
Megjelent az Irodalmi Szemle 2021/12-es lapszámában.
