Napló
1923. V. 1-jén született Joseph Heller amerikai író
1978. V 2-án halt meg Aram Iljics Hacsaturjan szovjet-örmény zeneszerző
1928. V. 4-én született Hankiss Elemér esszéista
1813. V. 5-én született Soren Kierkegaard dán filozófus
1818. V. 5-én született Karl Marx német filozófus, közgazdász
1833. V. 7-én született Johannes Brahms német zeneszerző
1868. V. 7-én született Wladislav Reymont Nobel-díjas lengyel író
1983. V. 7-én halt meg Romhányi József író, költő, műfordító
1763. V. 9-én született Batsányi János költő
1903. V. 9-én halt meg Paul Gauguin francia festő
1883. V. 10-én halt meg Samo Chalupka szlovák költő
1733. V. 12-én született Sajnovics János nyelvész, csillagász
1933. V. 12-én halt meg Krúdy Gyula író
1873. V. 17-én született Henri Barbusse francia regényíró
1933. V. 18-án született Páskándi Géza író
1733. V. 20-án halt meg Ráday Pál költő, politikai író
1828. V. 21-én halt meg Martin Kukuèín szlovák író
1688. V. 22-én született Alexander Pope angol költő
1813. V. 22-én született Richard Wagner némer zeneszerző
1903. V. 22-én született Ölvedi László szlovákiai magyar költő
1498. V. 23-án halt meg Girolamo Savonarola olasz prédikátor
1923. V. 24-én született Dénes György szlovákiai magyar költő
1928. V. 28-án született Szécsi Margit költő
1958. V. 29-én halt meg Juan Ramón Jiménez Nobel-díjas spanyol költő
1778. V. 30-án halt meg Francois-Marie Voltaire francia filozófus
Nemzetközi Könyvfesztivál Budapesten
2008. április 24-én megnyitotta kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen az idén amerikai író a díszvendég, de a román, a német és az orosz irodalmi jelenlét is meghatározó lesz. A Frankfurti Könyvvásárt megelőzve lett Kína a díszvendég ország Budapesten.
Felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát Széphalomban
Sólyom László köztársasági elnök április 23-án felavatta a Magyar Nyelv Múzeumát a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban, a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is ott volt az ünnepségen.
Az államfő ünnepi beszédében kiemelte: reményei szerint a múzeum az értékőrzés mellett a magyar nyelv fejlődését inspiráló tudományos műhely, nemzedékek nevelője lesz.
A Wikipédia hamarosan könyv alakban is megjelenik
A Bertelsmann német médiaóriás bejelentette, hogy szeptemberben – a világon először – piacra dobja a Wikipédia internetes lexikon ezeroldalas nyomtatott változatát.
A kiadó szóvivője az AFP-nek elmondta, hogy a német nyelvű lexikon 50 ezer szócikkes lesz – szemben a német internetes változattal, amely 700 ezret tartalmaz. A kötetet 19,95 euróért árusítják majd, ebből 1 euróval a német nyelvű világhálós Wikipédiát működtető nonprofit alapítványt támogatják.
Azokat a szócikkeket válogatják be az egykötetes nyomtatott változatba, amelyekre a legtöbben kattintanak rá a 2007–2008-as évadban, ennek eredményeként a nyomtatott kiadás is időszerűbb lesz, mint a hagyományos szerkesztésű lexikonok.
Az ezer oldalra tervezett, ezer illusztrációt is tartalmazó nyomtatott kiadás – magyarázta el Beate Varhnhorn, aki a Bertelsmann lexikonrészlegében a kiadvány felelőse – új, internet-hozzáféréssel nem rendelkező közönséghez jut majd el, amely így jobban megismeri a Wikipédiát. A Bertelsmann kezdeményezését alig néhány hónappal azután jelentették be, hogy a francia Robert Laffont kiadó decemberben közölte, 32 éve megjelenő híres Quid lexikonát ezentúl csak a világhálón működteti.
A 2001-ben az Egyesült Államokban elindított Wikipédia soknyelvű, nem profitelvű világhálós lexikon, amely nem közöl hirdetéseket, és az internetezők önkéntes hozzájárulásaiból tartja fenn magát – az utóbbiak feladata az anyagok folyamatos gazdagítása és javítása is. A kétmillió szócikket tartalmazó angol nyelvű világhálós Wikipédia után a német nyelvű következik (700 ezer), a harmadik helyen a 600 ezer szócikkes francia változat áll.
(MTI-Panoráma)
A Nyugat 100 évére emlékeztek
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Selye János Egyetem szervezésében március 28-án Komáromban, az egyetem épületében emlékeztek a hazai és a magyarországi irodalmi folyóiratok képviselői a százéves Nyugatra, a huszadik századi magyar irodalom meghatározó jelentőségű folyóiratára, melynek egyik főmunkatársa Ady Endre volt, de ott volt Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Illyés Gyula és mások, bizonyítva, hogy „üdvözítő” irodalmi kánonok nélkül is lehet az irodalom érdekeit, értékeit segíteni, s az érdekek sokféleségét a folyóirat hasábjain megjeleníteni. A Fenyő Miksa, Osvát Ernő és Ignotus által indított folyóirat (melynek létét, megjelenését iparmágnások, elsősorban Hatvany Lajos biztosította) a legszínvonalasabb, európai mértéket és értéket közvetítő lapnak számított.
A tanácskozás megnyitó előadását Tőzsér Árpád tartotta, a folyóirat és a két világháború közötti szlovákiai magyar irodalom kapcsolatát Bárczi Zsófia értékelte. A vitavezető Németh Zoltán volt. A sokrétű és tartalmas vita hasznosságát nehezítette, hogy a felszólalók hozzászólásai (műszaki hiányosságok miatt!) csak részben jutottak el a részvevőkhöz.
IX. Illusztrált Könyv Biennále
A Kortárs Magyar Galériában, Dunaszerdahelyen, április elején nyílt meg az a kiállítás, mely a szlovákiai magyar (könyv)illusztráció szemléje kíván lenni, és 1992 óta kétévente rendeznek meg. A kiállítás kurátora Szabó Ottó festőművész volt. A szakmai zsűri döntése alapján a Biennále Legszebb Könyve címet (melyet első alkalommal ítéltek oda!) a Mátyás királysága című kiadvány kapta, melynek illusztrációit Gyenes Gábor, tipográfiáját Václav Kinga készítette. A könyv a Lilium Aurum kiadásában jelent meg.
Balázs Imre József a Korunk főszerkesztője
Március 31-től a laptulajdonos Korunk Baráti Társaság közgyűlésének döntése nyomán Balázs Imre József a Kolozsváron havonta megjelenő Korunk folyóirat főszerkesztője. Főszerkesztő-helyettesi minőségben Horváth Andor irodalomtörténész és Kovács Kiss Gyöngy történész segítik munkáját.
A főszerkesztői tisztséget átadó Kántor Lajos elnökként a Korunk Baráti Társaság vezetője marad, és továbbra is feladatokat vállal a lap holdudvarában működő kulturális intézmények (Korunk Akadémia, Korunk Budai Porta) életében.
Balázs Imre József 1976-ban született Székelyudvarhelyen, 1998-ban magyar–angol szakot végzett a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. 1999 óta a Korunk irodalmi rovatának szer-kesztője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatójaként 20. századi magyar irodalmat tanít. Hét önálló kötet szerzője, tagja a József Attila Körnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Romániai Írók Szövetségének. A Korunk főszerkesztőjeként tervei közt szerepel a lapstruktúra dinamikusabbá tétele, az olvasókkal és a sajtóval való kommunikáció rendszeresítése összmagyar viszonylatban, az internetes jelenlét hangsúlyosabbá tétele a Korunk honlapjának megújításával.
Mészáros Sándor a Kalligram új főszerkesztője
Ez év januárjától a Kalligram új főszerkesztője Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó budapesti szerkesztője lett. A szerkesztbizottság elnöke továbbra is Grendel Lajos, a bizottság összetétele részben módosult, s megszűnt (a kolofon szerint!) a főmunkatársi státus.
Mészáros Sándor (aki Németh Zoltánt váltotta a főszerkesztői poszton) kritikus, szerkesztő, író. Előbb tanárként tevékenykedett Debrecenben, majd 1989-től az Alföld rovatvezetője, 1991–94-ben a József Attila Kör elnöke volt.