Napló

Átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket
Átadták az állami kitüntetéseket augusztus 20-a alkalmából. Az ünnepségen jelen volt a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke.

Köszöntőjében Sólyom László azt mondta: egy ilyen kitüntetés átadása ünnep az ünnepben. Idén az átadási ünnepséget nem zavarta meg semmi: semmilyen gesztus és semmilyen gesztus elmaradása. A tudomány és kultúra képviselői közül kitüntették Ritoók Zsigmond irodalomtörténészt, ókorkutatót. Ritoók Zsigmond profesz-szor a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést vehette át. Ezt a kitüntetést vehette át Kincses Veronika operaénekes is.

Gyurcsány Ferenc adta át  Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban a Kisebb-ségekért Díj Külhoni Magyarságáért Tagozatának a kitüntetéseit. A kitüntetettek között két hazai magyar művész is van. Németh Ilona képzőművész, illusztrátor személyében nem csak a magyar, hanem a közép-európai, sőt a nemzetközi képzőművészet egyik rangos képviselője részesült elismerésben. Kitüntették Várady Bélát, a kassai Thália Színház nyugalmazott színművészét is.
A Szépművészeti Múzeumban Hiller István oktatási és kulturális miniszter a magyar kultúra, művészet és oktatás képviselőinek adott át kitüntetéseket augusztus huszadika alkalmából. Hiller István okatási és kulturális miniszter Móra Ferenc-díjat adományozott azoknak a muzeológusoknak, akik munkájukkal jelentős sikereket értek el. Köztük van Jarábik Gabriella, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. Wlassics Gyula-díjjal tüntették ki Z. Urbán Aladárt, a Palóc Társaság közművelődési szakemberét.
Gratulálunk a kitüntetetteknek!

Elhunyt Rédei Károly  akadémikus

Budapesten elhunyt Rédei Károly akadémikus, nyelvészprofesszor. A 76 éves tudós a finnugor nyelvkutatás meghatározó személyisége volt. 1974-től dolgozott a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében. Nyugdíjba vonulása után váltakozva élt az osztrák fővárosban és Budapesten. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának uráli, finnugor és ugor eredetű címszavai nagyrészt az ő munkái alapján készültek. 1983-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját és ki-tüntették a Finn Oroszlánrend parancsnoki fokozatával is. (MR)

Az Irodalmi Szemle a Tokaji Írótáborban

A Tokaji Írótábor rendezvényeire az idén  augusztus 13–15. között került sor. Az Egyesület Kuratóriuma döntése alapján az „irodalmi értékrendek, pályakezdés és érvényesülés” témáit tűzték napirendre. Az Írótábor részvevőit érte az a megtiszteltetés is, hogy elsőként „vehették” birtokukba az egy milliárd forint költséggel épült impozáns, háromszáz fős közönséget befogadó Paulay Ede Színházat. Itt nyitották ugyanis meg  a 36. Tokaji Írótábort, s köszöntötték a Kuratórium kurátorait, a 90 éves Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaírót és Hegyi Imrét, a helyi szellemi- és közélet országos rangú képviselőjét.
A Tokaji esték keretében mutatkozott be (a Kollégiumi Kertben) augusztus 13-án az erdélyi Helikon, a szlovákiai Irodalmi Szemle, a vajdasági Híd és a szlová-kiai Kalligram folyóirat. A tábor népes közönsége előtt a lapok főszerkesztői (Szilágyi István, Fónod Zoltán, Gerold László és Mészáros Sándor) mutatták be folyóiratukat. A vita során a lapkiadás koncepciója, a sok folyóirat kérdése és a támogatás gondjai merültek fel. Egy nappal később a Bárka című kéthavi folyóirat és munkatársai mutatkoztak be. Ezt megelőzően, a délutáni program keretében sor ke-rült a digitalizált irodalom bemutatására is. Az utolsó napon a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban táblaavatás keretében emlékeztek a Biblia magyar fordítására. Emlékbeszédet Székelyhidi Ágoston tartott.                                                (zsolt)

Meghalt Géczi Lajos tanár, néprajzgyűjtő

Két évvel ezelőtt szinte hinni sem akartuk, hogy Géczi Lajos nyugalmazott gimnáziumi tanár, néprajzgyűjtő, honismereti író nyolcvanéves. Augusztus derekán viszont  a döbbenet erejével ért  bennünket a hír, hogy Géczi Lajos barátunk és sorstársunk halott. Magyarországi üdülése során agyvérzés érte és a debreceni kór-házban, 2008. augusztus 15-én, 82 éves korában elhunyt.
Az Ung-vidéki Mokcsakerészen született 1926. május 30-án, középiskoláit Ungvárott végezte (1938–1944), majd szovjet fogságba került, ahonnan 1949-ben tért haza. Fogságbeli élményeit könyvben is megörökítette (Civilek a hadifogságban, 1992). Az eperjesi közgazdasági szakiskolában érettségizett (1952), majd levelező tagozaton magyar–orosz szakos tanítói (1956), illetve középiskolai tanári oklevelet szerzett (1959). Nagykaposon a helyi gimnáziumban tanított, s fáradhatatlanul szer-vezte az Erdélyi János Napokat, és írta, ápolta két kiadványában is (Erdélyi János, Nagykapos, 1968; Erdélyi János emlékezete, Pozsony, 1989) az Erdélyi János-kultuszt, létrehozva, többedmagával a városban az Erdélyi János Emlékszobát. Az Ung-vidék és a néprajz szerelmese volt, elsősorban a szöveges folklór, nevezetesen a népmese, -monda és -költészet érdekelte. Kötetei az Ung-vidék és az Ondava mente népköltészetéhez szolgáltattak fontos adatokat (Ungi népmesék és mondák, Po., 1989; Ondava menti népköltészet, Po.,1998). Nagykaposról szóló monográfiáját, „törté-nelemkönyvét” – ahogy ő nevezte – két évvel ezelőtt bocsátotta útjára. Munkásságát, kutatásait elsősorban az utókor és a tudományos kutatás  kamatoztathatja.
Halála fájdalmas veszteség számunkra, emlékét, személyes példamutatását, sok-rétű közéleti tevékenységének eredményeit kegyelettel megőrizzük.
F. Z.
Elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író

Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, életének kilencvenedik évében augusztus 3-án, Moszkvában, szívelégtelenség következtében elhunyt.  Ha-lála előtt feleségével, Natalja Dmitrijevnával összegyűjtött művei 30 kötetes kiadásán munkálkodott.
Alekszandr Szolzsenyicin a Rosztovi Egyetemen tanult matematikát és fizikát, később irodalmat. A II. világháborúban katonaként vett részt, majd 1945-ben letartóztatták egy magánjellegű levele miatt, melyben bírálta, „bandafőnöknek” nevezte Sztálint. Ezután 11 évet töltött börtönökben és munkatáborokban. 1956-ban rehabilitálták, ekkortól matematikát taníthatott. Hamarosan írással kezdett el foglalkozni. Kezdeti művei Oroszországban hamar népszerűek lettek.
Népszerűségét növelte, hogy Szolzsenyicin saját gulagbeli élményeiből merí-tette  igazán jelentős műveinek témáját. Első volt ezek sorában az Ivan Gyenyiszo-vics egy napja. Az 1973-ban írt A Gulag szigetcsoport című regénye miatt a Legfelsőbb Tanács megfosztotta szovjet állampolgárságától és kiutasította az országból. 1973-tól 1994-ig élt az Egyesült Államokban. 1990-ben kapta vissza állampolgárságát, 1994-ben tért vissza Oroszországba, ahol magas állami kitüntetésben  részesült. A kitüntetést annak idején Putyin elnök adta át.

Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) Az Év Irodalmi Alkotása  Pályázat címmel szépirodalmi pályázatot hirdet szlovákiai magyar (állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező) szerzők számára. A pályázatra benyújtható minden olyan magyar nyelven írt széppróza vagy vers, amely nyomtatásban még nem jelent meg, s amelynek közlési jogával a szerző rendelkezik. Egy szerző csak egy művel vehet részt a pályázaton. Tematikai megkötés nincs. A pályamunkát postai küldeményként, minden oldalán jeligével ellátva, három nyomtatott példányban és digitális formában (floppy-lemezen, CD-n stb.) is kérjük benyújtani. A pályaműhöz külön, zárt borítékban csatolandó szerzőjének neve és lakcíme. Ezen a borítékon legyen feltüntetve a pályázó jeligéje is. A külső borítékra pedig kérjük ráírni: Szépirodalmi pályázat.
Levélcím: Spoloènos maïarských spisovate¾ov na Slovensku, Alžbetínské     námestie 1, 929 01 Dunajská Streda
A pályázatok beérkezési határideje: 2008. október 29.
Pályadíj: 10 ezer korona, valamint a Szabó Ottó által felajánlott PATHMOS (olaj) című festmény.
Olvasói különdíj: 5 ezer korona és egy 3000 koronás könyvcsomag.
A pályázatra benyújtott szépirodalmi alkotásokat irodalomkritikusokból álló zsűri bírálja el. A zsűri elnöke: Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő.
További tagok: H. Nagy Péter szerkesztő, irodalomkritikus és Keserű József egyetemi oktató, irodalomkritikus.
A pályaműveket Társaságunk közvetlenül a beérkezési határidő lejárta után közzéteszi saját weblapján (www.szmit.sk), ahol az olvasók szavazhatnak is arra a szépirodalmi alkotásra, amelyet a legérdemesebbnek tartanak az olvasói különdíj elnyerésére. A szavazók között egy-egy 3000, 2000 és 1000 koronás könyvcsomagot sorsolunk ki.
A díjnyertes mű első felhasználási joga a Szlovákiai Magyar Írók Társaságát illeti meg, és a Bárka című magyarországi folyóiratban jelenik meg a díjátadást követően. Az ünnepélyes díjátadásra 2008. november 29-én kerül sor Komáromban, a III. Őszi Írófesztivál keretében megrendezett irodalmi esten, ahol a nyertes pályamű a Jókai Színház egy  neves színművészének tolmácsolásában hangzik el.
A nem díjazott szövegeket a pályázat kiírója nem őrzi meg és nem küldi vissza.
Szlovákiai Magyar Írók Társasága

Mégsem adják ki a Medina ékszerét
Sehol sem merik kiadni a Mohamed feleségéről szóló regényt.  Eddig úgy volt, hogy a világon egyedül Szerbiában fogják kiadni Sherry Jones amerikai írónő regényét, a Medina ékszerét. Ám míg korábban amerikai kiadója, a Random House lépett vissza, most a szerb BeoBook kiadó tett eleget a szerb muszlim közösség tiltakozásának és vette le a polcokról a könyvet.  
Sherry Jones mélyen elkeseredett, szerinte egyáltalán nem bántó, amit Mohamedről és feleségéről, Aisháról írt. „Az volt a célom, hogy bemutassam ezeket a nagyszerű történelmi alakokat és egyben eloszlassak néhány félreértést az iszlámról.”