Marko Slavkovic verse Amikor a test leszáll I. A test nem ismer magára, ernyedő izmok egy éjszakai bárban, lelke halott, néma lovagja az őrületnek, mellvértjén nyílméreg, lándzsája nem elég erős, hadba nem állhat, mégis legyőzne...
Natasha Barova felvétele Anyám háza álmomban anyám új lakásában járok, port töröl sikertelenül, csak én és a halál lakom itt – mondja. olyan szomorú, mintha élne, én élő vagyok, majdnem szégyellem magam, arcomat hideg kezében tartja...