Irodalmi Szemle 2012 – 9

Bensőséges portrék kívülállókról – Az Irodalmi Szemle szeptemberi számának tartalmából:
Kaiser Otto Határtalan portrék című fotósorozata adja meg a szeptemberi Irodalmi Szemle alaphangját: Grendel Lajostól Domonkos Istvánon és Frenák Pálon keresztül Ilma Rakusáig olyan magyar, illetve magyar származású művészek portréival találkozhatunk a lapban, akiknek a kívülállóság általában nem csak földrajzi értelemben jutott ki életük és alkotói pályájuk során.

A cikkek bevezetővel ellátva itt érhetők el.

Tartalom

Irodalmi szemle

• Markó Béla: Egy érzelem körülírása; Tér (versek)
• Balázs F. Attila: Levélváltás (kispróza)
• Thiele-Csekei Enikő: ami marad; sodrás (versek)
• Gál Sándor: Kitágult nap 8. – Egy szilvafa; A kétely árnyalatai (jegyzetek)
• Halmai Tamás: Új ének; A szép idegen; Jazz; A titokzatos lakó (versek)
• Potozky László: Szerelem (novella)
• Dénes György: Vackomba bújok; Megbélyegezve; Nem halunk meg egészen; Ha behunyom a szemem; Furcsa éj (versek)
• Lacza Éva: Dénes György hátrahagyott versei (jegyzet)

Oda-vissza

• Csicsay Alajos: Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén – II. Miért nem lett jó hungarusnak lenni? (tanulmány Kovács Endréről)
• G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei II. (közzéteszi és bevezette: Pap Ágnes)
• Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza – III. Enver Čolaković és antológiája (jegyzet)
• Csanda Gábor: Tamás Mihály és Tamás Mihályné levélváltása Csanda Sándorral II.

Pró és kontra

• Bolemant Lilla: Női mese II. (tanulmány Szenes Piroskáról)
• Vilcsek Béla: Életmű és recepció II. (tanulmány Cselényi Lászlóról)
• Mislay Edit: „Súlya legyen a szónak” (beszélgetés Aich Péterrel)

Szemle

• Görözdi Judit: Grendel-variáció a történetkreálás esetlegességéről (Grendel Lajos: Távol a szerelem)
• Tóth László: Monodráma – versben (Zalán Tibor: Szétgondolt Jelen)
• Száz Pál: Ismerős arcok (Darvasi Ferenc: Elválik)Takács Éva: A kiszolgáltatottság balladái (Potozky László: Áradás)
• Gyürky Katalin: Létbe vágó pillanatok (Pavel Vilikovský: A gonosz önéletrajza)
• Bartók Imre: „Amíg arcod szertefoszlik előttem” (Jon Fosse: Melankólia)
• Hizsnyan Géza: A Mefistofele a Magyar Állami Operaházban (Arrigo Boito operája)
• Szalay Zoltán: Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből
• Momko Miloš: Turczel Lajos levéltári hagyatékáról (beszámoló)

Holmi

A címlapon: Grendel Lajos (1948) író (Szlovákia)
KAISER OTTÓ Határtalan portrék című sorozatából

Szerzőink: BALÁZS F. ATTILA (1954): költő, író (Ekecs);  BARTÓK IMRE (1985): író, irodalomtörténész, kritikus (Budapest, Magyarország); BOLEMANT LILLA (1964): író, irodalomtörténész (Pozsony); CSANDA GÁBOR (1963): irodalomkritikus, szerkesztő (Pozsony); CSICSAY ALAJOS (1938): író (Párkány); DÉNES GYÖRGY (1923–2007): költő, író; GÁL SÁNDOR (1937): költő, író (Buzita); GÖRÖZDI JUDIT (1968): irodalomtörténész, kritikus (Dunaszerdahely); GYÜRKY KATALIN (1976): irodalomtörténész, -kritikus (Deb-recen); HALMAI TAMÁS (1975): költő, kritikus, irodalomtörténész (Pécs, Magyarország); HIZSNYAN GÉZA (1956): színházi író, színikritikus (Rimaszombat); KAISER OTTÓ (1953): fotográfus, képszerkesztő (Budapest, Magyarország); KISS GY. CSABA (1945): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); LACZA ÉVA (1951): író, szerkesztő (Pozsony); MARKÓ BÉLA (1951): költő, író, politikus (Bukarest, Románia); MISLAY EDIT (1966): újságíró, szerkesztő (Pozsony); MOMKO MILOŠ (1985): levéltáros (Somorja); PAP ÁGNES (1961): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); POTOZKY LÁSZLÓ (1988): író (Csíkszereda, Románia); SZALAY ZOLTÁN (1985): író, kritikus (Vajka); SZÁZ PÁL (1987): író, kritikus (Pered); TAKÁCS ÉVA: irodalomkritikus; THIELE-CSEKEI ENIKŐ (1964): költő, műfordító (Burgenlad, Ausztria); TÓTH LÁSZLÓ (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); VILCSEK BÉLA (1956): irodalomtörténész, kritikus (Budapest, Magyarország)