Irodalmi Szemle 2012-10

2012-10 Posted | by
Irodalmi Szemle 2012-10

Az Irodalmi Szemle 2012. októberi számának tartalma

A cikkek bevezetővel ellátva itt érhetők el:

  • A tartalomból:
    Irodalmi szemle
  • Markó Béla: Sósfürdő (vers)
  • Tandori Dezső: Egy kis „ze n ón”, avagy Az egzisztencialista szerialitás, avagy Szeriális egzisztencializmus (esszépróza)
  • Darvasi Ferenc: Ahol véget ér minden (novella)
  • Szalay Zoltán: „Nekem ezekkel a kis történetekkel kell bíbelődnöm”(beszélgetés Darvasi Ferenccel)
  • Duba Gyula: Egy álfilozófus vallomásai – 1. (regényrészlet)
  • Gál Sándor: Kitágult nap 9.– „Hemzseg bennem a sok ellentmondás”; A nemlét felé; Vasárnap; Párhuzam (naplójegyzetek)
  • Kulcsár Ferenc: Halk szavát ma is hallani – Látni, amit nem látunk; Nincs mód nem menni, ahova te küldtél; A szakrális haza; Hajamnál fogva elcipelt a tengerig (kisesszék)
  • Tőzsér Árpád: Minerva Bélvatán (naplójegyzetek)

Oda-vissza

  • Csicsay Alajos: Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén – III. (tanulmány)
  • Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza – Túrmező: egy táj kultuszából (esszé)
  • G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei – III. (közzéteszi: Pap Ágnes)
  • Filep Tamás Gusztáv: Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása (tanulmány)
  • Tóth László: Vonások – Írás és emlékezet, avagy Mit tettünk s mit tehetünk;  Irodalom és emlékezet (esszék)
  • Vilcsek Béla: Életmű és recepció III. (tanulmány Cselényi Lászlóról)
  • Németh Zoltán: Szellemi öngyilkosság a Szlovákiai magyar szép irodalom 2012 című kötetben (kritika)

(szalzo): Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből
Holmi

A címlapon: Kopócs Tibor A hattyú (akril, 2003) című festménye

Szerzőink: CSICSAY ALAJOS (1938): író (Párkány); DARVASI FERENC (1978): író, irodalomkritikus (Budapest, Magyarország); DUBA GYULA (1930): író (Pozsony); FILEP TAMÁS GUSZTÁV (1961): irodalom- és művelődéstörténész (Budapest, Magyarország); GÁL SÁNDOR (1937): költő, író (Buzita); KISS GY. CSABA (1945): irodalom- és művelődéstörténész (Budapest, Magyarország); KOPÓCS TIBOR (1937): képzőművész (Komárom); KULCSÁR FERENC (1949): költő, író (Dunaszerdahely); MARKÓ BÉLA (1951): költő, író, politikus (Bukarest, Románia); NÉMETH ZOLTÁN (1970): költő, irodalomkritikus (Ipolybalog); PAP ÁGNES (1961): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); SZALAY ZOLTÁN (1985): író (Vajka); TANDORI DEZSŐ (1938): költő, író (Budapest, Magyar-ország); TÓTH LÁSZLÓ (1949): költő, író (Dunaszerdahely); TŐZSÉR ÁRPÁD (1935): költő, író (Pozsony); VILCSEK BÉLA (1956): irodalomtörténész, -kritikus (Budapest, Magyarország)

Bensőséges portrék kívülállókról – Az Irodalmi Szemle szeptemberi számának tartalmából:

Kaiser Otto Határtalan portrék című fotósorozata adja meg a szeptemberi Irodalmi Szemle alaphangját: Grendel Lajostól Domonkos Istvánon és Frenák Pálon keresztül Ilma Rakusáig olyan magyar, illetve magyar származású művészek portréival találkozhatunk a lapban, akiknek a kívülállóság általában nem csak földrajzi értelemben jutott ki életük és alkotói pályájuk során. A szépirodalmi blokkot Markó Béla versei nyitják, majd Thiele-Csekei Enikő és Halmai Tamás versei, Potozky László és Balázs F. Attila rövidprózái következnek. Ugyanitt Dénes György hátrahagyott verseit közli a lap, Lacza Éva jegyzetével, és érkezik Gál Sándor naplójegyzeteinek újabb fejezete is. Folytatódnak a korábbi lapszámokban indult sorozatok: G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei, Kiss Gy. Csaba jegyzetei a Budapest–Zágráb vonalról, illetve Tamás Mihály és Tamás Mihályné levélváltása Csanda Sándorral. Szenes Piroska Csillag a homlokán című regényét vizsgálja Bolemant Lilla dolgozatának második része, s közöljük Vilcsek Béla Cselényi László életművének kritikai recepcióját felmérő tanulmányának folytatását is. Az „egyik utolsó pozsonyi íróval”, a hetvenesztendős Aich Péterrel Mislay Edit beszélget. A szeptemberi lapszám kritikai rovata elsőkötetes szerzőkkel, élő klasszikusokkal és fordításremekekkel egyaránt foglalkozik: Darvasi Ferenc Elválik című kötetéről Száz Pál közöl kritikát, Potozky László Áradás című novellagyűjteményét Takács Éva mutatja be. Grendel Lajos legújabb, Távol a szerelem című kisregényéről Görözdi Judit írását olvashatjuk, Tóth László pedig Zalán Tibor Szétgondolt Jelen című kötetével foglalkozik. Pavel Vilikovský szlovák prózaíró A gonosz önéletrajza című regénye (magyarul Hizsnyai Tóth Ildikó fordításában) a tárgya Gyürky Katalin írásának, a kortárs norvég irodalom óriásának, Jon Fossénak (vele külön foglalkozik a Szemlélődés c. rovat is) Melankólia című regényéről (A. Dobos Éva fordítása) Bartók Imre írt kritikát. A kritikai rovatot Hizsnyan Géza operakritikája zárja A Mefistofele a Magyar Állami Operaházban címmel. Ismét jelentkezik a Szemlélődés rovata az elmúlt hetek irodalmi híreivel, amelyet egy beszámoló követ Turczel Lajos levéltári hagyatékáról, Momko Miloš somorjai levéltáros tollából. A lapszámot a hagyományos Holmi című rovat zárja.

Tags: 2012