Cseh irodalom és film, avagy egy tudományos konferenciáról nem tudományosan…
A Cseh irodalom és film című konferencia 2013 október 30-án került megrendezésre a Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézetében, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán, a cseh–szlovák kulturális kapcsolatok és a közép-európaiság szellemében, első ízben, hagyományteremtő szándékkal.
A konferencia fővédnökei Žilka Tibor, valamint Miloš Zelenka professzorok voltak, ám a szervezés oroszlánrésze Szabó Rékára, intézményünk tehetséges harmadéves doktoranduszhallgatójára hárult, akinek disszertációs témája (Bohumil Hrabal és műveinek filmes adaptációi) szervesen összefügg a rendezvény koncepciójával. A pozsonyi cseh nagykövetséggel szorosan együttműködve hónapokon keresztül folytak a szervezés körüli kisebb-nagyobb munkálatok, de végül sikerült igazán színvonalas előadókat idevonzani színes és valóban érdekfeszítő témákkal.
Az előadásokat nem sorolták szekciókba – az előadók létszáma ez nem követelte meg. Az ünnepi megnyitón tiszteletét tette a pozsonyi cseh nagykövetség képviseletében Tomáš Jadlovský, illetve karunk dékánja, Komzsík Attila is. A sort Petr Bubeníček kezdte a brünni Masaryk Egyetemről. Előadása a cseh irodalom megjelenési formáit firtatta filmes kereteken belül. Ezt követte Aneta Zatlouková (szintén brünni kollegina) előadása az irodalom és film kapcsolatáról a 30-as években, különös tekintettel az iskolás közeget érintő filmes adaptációkra, mint pl. Vladislav Vančura Érettségi előtt c. 1932-es filmes alkotására. Ezután még mindig a brünni egyetem munkatársai képviseltetették magukat. Ivo Pospíšil professzor a 20. századi filmológiáról, film és irodalom viszonyáról tartott előadást, Eliška Gunišová (intézményünk volt diákja, jelenleg pedig a brünni doktori iskola másodéves hallgatója) a női szerepekről beszélt a csehszlovák filmművészetben 1948–1953 között. A délelőtti ciklust pedig Marianna Čechová (a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Filozófiai Karáról) zárta négyféle adaptáció egyetlen arcinarratívájáról. Az ebédszünet után a pozsonyi Comenius Egyetem elsőéves doktoranduszhallgatója, Száz Pál tartotta meg előadását Jan Švankmajer Faust-lecke c. filmjéről, illetve a fausti tematikáról. Őt követte az esemény egyik házigazdája, Szabó Réka, Bohumil Hrabal Túlságosan zajos magány című művének elfeledett adaptációiról. A terep ezután intézetünk munkatársaié volt. Anna Šírová-Majkrzak aktuális kérdéseket boncolgatott prezentációjában, melynek címe Pretext Lustig volt, s elsősorban a Colette c. filmes és irodalmi alkotás szimbólumrendszerét vizsgálta bővebben. Rövid szünet után a Timko házaspár (Štefan és Hana) adott elő – Jánošíkról, mint népszerű hősről a filmvásznon, valamint az irodalmi szöveg és annak különféle csúsztatásainak vizsgálatáról a A halál neve Engelchen c. adaptációban. Az konferencia záró előadását Žilka Tibor professzor úr tartotta meg egy cseh–szlovák filmtörténeti valamint adaptációelméleti összefoglalóval. Bár minden előadássorozat után érdekes vita alakult ki, véleményem szerint a záródiskurzus során kerültek elő a leginkább témába vágó problémafelvetések, kérdések és hozzászólások. A Cseh irodalom és film c. konferenciát egy magas színvonalú és értékes szakmai hozadékú eseményként értékelhetjük, s remélhetőleg valóban hagyományt teremtettünk a múlt héten Nyitrán, ugyanis a film, mint hetedik művészet megérdemli, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk neki a jövőben.
Számel Petra