Irodalmi Szemle 2014. január – Mémek, mítoszok, fosszíliák (Teljes)

Az orrát lógató srác nem is figyel a barátságosan incselkedő dínóra. Csak ül a budai rakparton, éppen a parlamenttel szemben. A dínót nem zavarja, hogy ma is szürke felhőkbe süllyedt a város. Az új Szemle címlapjáról van szó – az e havi téma a kultúra és evolúció. És amint kinyitjuk a számot, máris az evolúcióbiológia pápája szólal meg.

Cikkek az aktuális számból – itt.

Az interjúban Richard Dawkinsnak az általa inspirált mémelmélethez való viszonyáról, az evolúciós felfogás változatairól, illetve a fogalomnak a biológia területén túlra való kiterjesztéséről esik szó.

Dawkins vallásellenes kirohanásairól is közismert – a blokkban Gyenes Gábor Alister McGrath Dawkins Istene c. könyvét vizsgálja a szerző és tárgya érveit szembesítve és a kettő illeszkedéseinek gyönge pontjaira is rámutatva.

Marosán György esszéjében a társadalmi evolúcióra fókuszál, és annak bolygónk jövőjére való lehetséges hatásaira.

Péter Árpád Beszéd-fosszíliák c. tanulmányában a nyelv és a mítosz, a kultúra eredete és fejlődése, a kultúra eredete és az evolúció változáselvű működéséről ír.
Pléh Csaba kritikát közöl a Fékevesztett evolúció c. tanulmánykötetről, a megszaladás jelensége – tehát az evolúciós törvények fölülírása – szempontjából.
Kurt Vonnegut Galapágos c. regényében nemcsak eljátszik az evolúciós törvényekkel, de egyben ki is forgatja őket – mutat rá tanulmányában Kovács Ágnes Zsófia.
Mayer Kitti pedig azt is bebizonyítja, hogy az evolúció a tárgyi kultúra, ill. design területén is működik, és kedvenc hajszárítónk is egyed a láncolatban. A blokk Cséfalvay András és dinoszaurusza dialógusával zárul. Ők azok, akikkel a borítólapon találkoztunk, és akik most a nemzetállamról és a dinóvilág eltűnéséről, a mitikus eredetről, a természetes kiválasztódás vs. társadalmi haladásról csevegnek. A szöveg Cséfalvay videoprojektjének része, az ebből válogatott képek pedig a szám illusztrációs anyagát alkotják.

A szépirodalmi blokkban Ardamica Zorán Féregérke c. novelláját olvashatjuk. Verseket közöl Weiner Sennyey Tibor, Pollágh Péter, és egy most debütáló szerző, Nagy Hajnal Csilla. N. Tóth Anikó Fűzfa Balázzsal beszélget az általa szorgalmazott tankönyvkoncepció és az irodalomtanítás kérdéseiről. Hizsnyai András sorozata, a „…helyettem én” második részében Joseph Hellert idézi meg. Újabb részeket olvashatunk Varga Imre Reggelnaplójából.
Benkő Krisztián Szombathy Bálint Dada-zsúszda c. regényéről közöl kritikát (főszerepben Tsúszó Sándor és az avantgárd), Gyürky Katalin pedig Roberto Bolaño Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák c. regényét elemzi. Filmkritikát olvashatunk Forgács Ivántól (Szász János: A nagy füzet), valamint színikritikát Kutszegi Csaba tollából (Danton halála – Vígszínház).

Tartalom

KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ

• Richard Dawkins újrafelfedezése (beszélgetés Richard Dawkinsszal, Kelemen László fordítása)
• Marosán György: Mi vár ránk a kulturális evolúció szemszögéből? (tanulmány)
• Péter Árpád: Beszéd-fosszíliák. Az evolúció-diskurzus rétegei (tanulmány)
• Pléh Csaba: Az evolúciós megszaladások nyomában (a Fékevesztett evolúció című kötetről)
• Kovács Ágnes Zsófia: Miért táncolnak a kéklábú szulák? (tanulmány)
• Gyenes Gábor: Vakhit vagy meggyőződés (Alister McGrath Dawkins istene című kötetéről)
• Mayer Kitti: Egy kék hajszárítóról, avagy mi köze a designnak az evolúcióhoz? (esszé)
• Cséfalvay András: A nemzetállam egy dinoszaurusz szemével (dialógusok)
• Ardamica Zorán: Féregérke (novella)
• Weiner Sennyey Tibor: manilakígyó; füsti fecske (versek)
• Pollágh Péter: Dioptriák, óperenciák; Siratótiszt (versek)
• Nagy Hajnal Csilla: Amikor negyedszer; Én szeretlek; Gusztusok; Miért félünk az őrültektől? (versek)
• N. Tóth Anikó: „A vers élni segít” (beszélgetés Fűzfa Balázzsal)
• Hizsnyai András: A 22-es határátkelő – „…helyettem én” (próza)
• Varga Imre: Reggelnapló 10.

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Benkő Krisztián: Proletárdiktatúra, avantgárd, Trianon (Szombathy Bálint Dada-tsúszda című kötetéről)
• Gyürky Katalin: Zsigeri fikciók (Roberto Bolaño Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák című kötetéről)
• Forgács Iván: Az elembertelenedés nyelve(i) (Szász János A nagy füzet című filmjéről)
• Kutszegi Csaba: Bármit meg mernek tenni (a Vígszínház Danton halála című előadásáról)
• Szerzőink
• Melléklet: Az Irodalmi Szemle 2013-as tartalomjegyzéke

SZERZŐINK
Ardamica Zorán (1970): költő, író, irodalomtörténész (Fülek); Benkő Krisztián (1979): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Cséfalvay András (1986): intermediális képzőművész (Pozsony); Forgács Iván (1958): kritikus (Budapest, Magyarország); Gyenes Gábor (1984): képzőművész, kritikus (Pozsony); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Hizsnyai András (1990): író (Budapest, Magyarország/Kovácspatak); Kelemen László (1961): orvos, informatikus, újságíró, fordító (Budapest, Magyarország); Kovács Ágnes Zsófia (1974): irodalomtörténész (Szeged, Magyarország); Kutszegi Csaba (1957): balettművész, koreográfus, kritikus, író (Budapest, Magyarország); Marosán György (1946): főiskolai tanár (Budapest, Magyarország); Mayer Kitti (1988): design- és művészeti teoretikus (Budapest, Magyarország); Nagy Hajnal Csilla (1992): költő, író (Budapest, Magyarország/ Losonc); Péter Árpád (1981): egyetemi oktató, kritikus (Székelykeresztúr, Románia); Pollágh Péter (1979): költő, író, esszéista, szerkesztő, újságíró, kritikus (Budapest, Magyarország); Pléh Csaba (1945): pszichológus, egyetemi tanár (Budakeszi, Magyarország); Tóth Anikó, N. (1967): író, szerkesztő (Ipolyság); Varga Imre (1950): költő, író, műfordító (Tinnye, Magyarország); Weiner Sennyey Tibor (1981): költő, író (Budapest, Magyarország)