Az Irodalmi Szemle augusztusi számáról (Teljes)

„Vannak személyiségi jogok, nemdebár. És hatóságok, amik őrködnek. Senki nem írhat alá úgy egy levelet, hogy Törőcsik Mari vagy Bonaparte Napoleon“ – írja Bánki Éva Visszatérés Anna-városba című prózájában, mellyel az augusztusi a Szemle indul.

A tematikus blokk (Név-érték) ezúttal a nevekkel, a név jelentésével, a névvel mint jelölővel foglalkozik. Vagyis azzal, hogy aláírhatunk-e egy levelet úgy, hogy Törőcsik Mari vagy Bonaparte Napóleon.

Petres Csizmadia Gabriella tanulmánya (Hogyan is szólítsam meg magam…?) máris a probléma sűrűjébe vezet, az önéletleírás valóság és fikció határán egyensúlyozó műfaját vizsgálja a posztmodern szubjektumelméletek segítségével. A név és a fikció viszonyával foglalkozik Németh Zoltán tanulmánya is – Az álnév mint álnév –, melyben az álnévhasználat különböző (pl. kisebbségi) típusait vonultatja fel érzékletes példákkal. A nevek és álnevek eseteit vizsgálja Pál Ferenc tanulmánya a portugál irodalomban (főként Fernando Pessoa és José Saramago esetéről van szó). Az, hogy a nevekkel csak a baj van, a fordításnál válik igazán világossá – Kantár Balázs a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Tulajdonnevek a fordítás és kétnyelvűség kontextusában c. tanulmánykötetéről közöl recenziót.

Grendel Lajos novellájával, a Kampánnyal indul a szépirodalmi blokk. Molnár Miklós Egy mondat a hülyeségről c. prózájában újra kibújik a megnevezés problémája, oldalakon sorjáznak a hülyeségre alkalmazható szavak. Majd Fellinger Károly és Borbély András verseit olvashatjuk. Friedrich A. Kittler: Drakula öröksége c. különös tanulmányát (Lacan, vámpírizmus, Vámbéry, Vlad Tsepeş, stb.) Benkő Krisztián fordításában közli a lap.
Az Ízlések és pofonokban kritikát olvashatunk Kálmán C. Györgytől Király Gábor: Csúf versek, Papp Mátétól Ayhan Gökhan: János és János, Forgách Kingától pedig Szunyog Zsuzsa: Szél, szoknya, tenger c. kötetéről.

A lapszámot Szabó Zsolt fotói illusztrálják – autoportréi az arc és álarc (név és álnév) problémáját járják körül.
A Szemle következő számáról elárulhatjuk, hogy elszabadul az Isten állatkertje. A Bestiárium címet viselő szeptemberi lapszámban képzelt, képtelen és elképzelhetetlen állatokról olvashatunk majd. / szp

Tartalom (bevezet szövegekkel itt)

NÉV-ÉRTÉK

• Bánki Éva: Visszatérés Anna-városba (Látogató III.) (próza)
• Petres Csizmadia Gabriella: Hogyan is szólítsam meg magam…? (tanulmány)
• Németh Zoltán: Az álnév mint álnév (tanulmány)
• Pál Ferenc: „Egy név, az semmi” (tanulmány)
• Kantár Balázs: No nomen, no omen (A Tulajdonnevek a fordítás és kétnyelvűség kontextusában című kötetről)
• Grendel Lajos: Kampány (novella)
• Molnár Miklós: Egy mondat a hülyeségről (próza)
• Fellinger Károly: Pizsamájában; Galántán; Emelkedő; Kivizsgálás (versek)
• Borbély András: Apokrif; A barátság; Antika; Gyermekbénulás; A harmadik képmás; Jeremiád; Az apai ág; Betyerusz király (versek)
• Kittler, Friedrich, A.: Drakula öröksége 1. (tanulmány, Benkő Krisztián fordítása)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Kálmán C. György: Verspublicisztikák (Király Gábor Csúf versek című kötetéről)
• Papp Máté: A kettősség harmadik arca (Ayhan Gökhan János és János című kötetéről)
• Forgách Kinga: Anyafragmentumok (Szunyog Zsuzsa Szél, szoknya, tenger című kötetéről)

SZERZŐINK
Bánki Éva (1966): író, műfordító, irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Benkő Krisztián (1979): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Borbély András (1982): író, költő (Gyergyóremete, Románia); Fellinger Károly (1963): költő (Jóka); Forgách Kinga (1991): kritikus (Budapest, Magyarország);Grendel Lajos (1948): író (Pozsony); Kálmán C. György (1954): irodalomtörténész, kritikus, publicista (Budapest, Magyarország); Kantár Balázs (1987): nyelvész (Érsekújvár); Kittler, Friedrich A. (1943–2011): német irodalomtörténész, médiateoretikus; Molnár Miklós (1946): író (Győr, Magyarország);Németh Zoltán (1970): költő, író, kritikus, irodalomtörténész (Ipolybalog); Pál Ferenc (1949): irodalomtörténész,műfordító (Budapest, Magyarország); Papp Máté (1987): kritikus (Kecskemét, Magyarország);Petres Csizmadia Gabriella (1981): irodalomtörténész, pedagógus (Hidaskürt/Nyitra)