Az Irodalmi Szemle 2015. februári száma (Teljes)
Tartalom
Borbély Szilárd
- Csehy Zoltán: A nyelv túlérett (vers)
- Korpa Tamás: Biztoshogynem, Édesmindegy (vers)
- Magolcsay Nagy Gábor: Holdkór (vers)
- Tóth Kinga: Építők (vers)
- Forgács Miklós: úgy döntöttem, megvárom borbély szilárdot, de a félreértés nem mindig randevú (vers)
- Kulcsár Ferenc: Örökkévalóság (vers)
- Bajtai András: Az alkalom (vers)
- Mizser Attila: [ha emlékezni kell (vers)
- Kukorelly Endre: A Szilárd A (vers)
- Németh Zoltán: Egy ajtó hegei (vers)
- Szászi Zoltán: Mindentől fosztva, el… (vers)
- Szászi Zoltán: Kusza párhuzamok, avagy magamat faggatom: miért ment el végleg a Mesijás (esszé)
- Száz Pál: „A Szó Halála: az Olvasás” (tanulmány)
- Nagy Csilla: A tekintet kudarca (tanulmány)
- Markó Béla: Átvétel; Romló anyag (versek)
- Fellinger Károly: Imádságoskönyv; Születésnapomra; Papírmasé; Vadászat (versek)
- Koncsol László: Egy igazolt hrabali fikció (esszé)
- Grendel Lajos: Néhány gondolat… Mészöly Miklós Nyomozás című prózájáról (esszé)
Ízlések és pofonok
- Malek Izisz: A férfivá válás allegóriái (Krusovszky Dénes A fiúk országa című kötetéről)
- Szabó Lovas Emőke: Római kalandok, art-punk és londoni nimfák (Lanczkor Gábor Folyamisten című kötetéről)
- Steinmacher Kornélia Nóra: Elveszített világok (Egressy Zoltán Százezer eperfa című kötetéről)
- Haklik Norbert: Grádicsok (Gerlóczy Márton Létra című kötetéről)
- Gyürky Katalin: Idegenbe szakadt múltak (az Idegen partokon című kötetről)
SZERZŐINK
Bajtai András (1983): költő, újságíró (Szeged, Magyarország); Csehy Zoltán (1973): költő, író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész (Dunaszerdahely); Fellinger Károly (1963): költő (Jóka); Forgács Miklós (1973): író, dramaturg, rendező (Léva); Grendel Lajos (1948): író (Pozsony); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Haklik Norbert (1976): író (Brünn, Csehország); Koncsol László (1936): költő, író, műfordító, szerkesztő, helytörténész (Pozsony); Korpa Tamás (1987): költő, kritikus, szerkesztő (Szendrő, Magyarország); Kukorelly Endre (1951): költő, író (Budapest, Magyarország); Kulcsár Ferenc (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); Magolcsay Nagy Gábor (1981): költő, zeneszerző (Budapest, Magyarország); Malek Izisz (1985): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Markó Béla (1951): költő, író, politikus (Marosvásárhely, Románia); Mizser Attila (1975): költő, író, szerkesztő (Fülek); Nagy Csilla (1981): irodalomtörténész, kritikus (Balassagyarmat, Magyarország); Németh Zoltán (1970): költő, író, kritikus, irodalomtörténész (Ipolybalog); Steinmacher Kornélia Nóra (1987): irodalomkritikus (Zánka, Magyarország); Szabó Lovas Emőke (1988): irodalomtörténész, kritikus (Királyhelmec); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rimaszombat); Száz Pál (1987): író, kritikus (Pered/Pozsony); Tóth Kinga (1983): költő, énekes, tanár (Budapest, Magyarország)