Balogh Péter: Mellkasban a tér

Rogernek, a Nyúlnak
egy szobát akarunk
berendezni a bordák falai mögött
ami feltölti egzisztenciánkat

Rogernek, a Nyúlnak

egy szobát akarunk
berendezni a bordák falai mögött
ami feltölti egzisztenciánkat
mert már lelaktuk az előzőt
nekünk függöny és kanapé
helyett csúszásgátló remegéseink
vannak a hasfalunkon
még akkor is ha a jobbpitvart
ostromolja a lelkiismeret
de ami mellékes
az nem is volt

mély a mellkasunk
mint egy fiók
ahol puha gondolatok
ülnek a kulcslyuk előtt

látni akarom magam
a lecsukott szemhéjad alatt
hogy ismét meghasadjak
derékszögben

legyen a szívizom
körbepólyálva
amit bármelyik belső
padra lerakhatunk
és ha mégis remegni kezd
ki kell találnunk
melyikünk a te és az Én