Piros Vera prózája

Julija Svetlova

Apnoe

Hajnali négykor ébred. A menetrend, elfelejtettem megnézni a menetrendet. Erzsi óvatosan Józsi fölé hajol, lassan számolni kezd. Tizenötnél a férje megremeg, egyre erősebben rázkódik, és valahonnét mélyről dinamikusan erősödő hang tör fel, elakad a lélegzete. Józsi kinyitja a szemét. Háromszor-négyszer, gyors egymásutánjában levegőt vesz, majd egy hosszabbat, és visszaalszik.

Olyan ez, Márton doktor, Erzsi gondolkodik, mint mikor a haldokló testből kiszalad a lélek. Félelmetes. Hiába mondom neki, hogy jöjjön el magához, nagyon makacs. Igen, igen, alvási apnoe, bólogat Márton doktor, és megfogja a fiatalasszony kezét. Erzsi, mondja meg Józsinak, hogy minél hamarabb jöjjön el hozzám, ez nem tréfa.

Józsi mélyen alszik, nem lesz több roham. Erzsi megnyugszik, teljesen hülye vagyok, mormogja. A busz kettőkor jön, mint mindig.

Reggel hétkor kel, kimegy a konyhába, felteszi a kávét. Józsi a tornácon cigarettázik. Nem beszélnek, a gyerekek még alszanak. Arra gondoltam, kezdi Erzsi, mi lenne, ha levinném Józsikáékat Gizushoz. Józsi elnyomja a cigarettát, a kert végébe megy, pisál. Szóval, folytatja Erzsi, kimegy a tornácra, szóval, mit gondolsz? Jót tenne nekik egy hét nyaralás. Szeretnek Gizusnál lenni, a legutóbb is teljesen kikerekedve jöttek haza. Meg ott vannak a tehenek is, tudod, hogy Erzsike mennyire odavan értük. Baszd meg, mindjárt lehugyozom magam, fogd már be a szádat. Az embernek nincs egy perc nyugta tőled. Az éjszakát is végigpofáztad. Józsi, aggódom, az éjszaka megint elfelejtettél levegőt venni. Beszélned kellene Márton doktorral. Hagyjál már a Mártonnal. Kicsit túl sokat jár hozzánk, nem gondolod? Erzsi elpirul. Csak a tészta miatt jön. Persze, a tészta miatt, azért érkezik fél órával hamarabb, és ül a konyhában aztán még órákig, és te meg akkor valahogy mindig a piros ruhádat veszed fel, én meg most másztam le a falvédőről.

Márton doktor szeret a konyhában üldögélni, szereti nézni Erzsi precíz mozdulatait. Szereti hallgatni a kés egyenletes kopogását. Még a legyek zümmögését is szereti. Különösen azt a törődést értékeli, ahogy a fiatal nő a szalvétával bélelt kartondobozba helyezi a másfél kiló vékonymetéltet, úgy, hogy a tészta a lehető legkevésbé sérüljön. Nyolctojásos, hajszálvékony. És Erzsi nagyon szép a piros ruhában.

Erzsi visszamegy a konyhába, vizet enged. A mosogatás megnyugtatja. Nem ül órákat a konyhában, tudod jól. Minek akarod levinni a gyerekeket? Józsi unottan rágyújt. Maradt még kávé? Jössz nekem a kurva tésztával, közben meg riszálod neki a valagadat, abban a ruhában. Erzsi kitölti a maradék kávét. Józsi ledobja magát a heverőre, mit bánom én, vidd őket, addig is nyugtom lesz. És Kisjózsi jobb, ha elő se jön, amíg el nem mentek. Amit az tegnap művelt, az egész kocsma előtt megszégyenített. Mi dolgod van ma? Mindjárt találkozom Vékony Pistával, aztán az is lehet, hogy még ma felmegyünk Pestre. Erzsi elsápad, felmentek Pestre, nem is mondtad. Hanyas buszszal? Mert még nem biztos, különben meg, neked nem mindegy?, a délivel. Estére itthon vagyok. Vagy másnap reggelre. Erzsi nem válaszol, a fürdőszobába megy. A tükörben hosszan nézi magát, mintha valamit keresne. Azt gondolja, ha hosszan bámulja a tükörképét, akkor meglátja önmagát, úgy, ahogy van. Hogy megszűnik a bizonytalanság. Józsi reggel jön haza, annál a nőnél alszik. Akkor nem kell kapkodnom, akkor nem a kettes busszal megyünk. Megigazítja a haját. Hallja, amint Józsi bevágja a kertkaput. Elment. Köszönés nélkül ment el. Nem baj. Nem tudja, mit mondott volna neki, hogyan köszönt volna el tőle, most, hogy elhagyja. Mit mondott volna neki. Sajnálom, Józsi, elmegyek. Baszd meg, Józsi, elhagylak. Baszd meg, nem ütsz meg többé. Ma délután felszállnak a négyes buszra, és Budapestre mennek, Irmához. A nővére mindent elrendezett.

Két héttel ezelőtt Irma a Bovárynét adta neki születésnapjára, benne 500 forinttal. A Bováryné pont megvolt neki. Józsi ki is szúrta, na, Erzsi, most aztán duplán szenveleghetsz. A nővére felajánlotta, hogy kocsival leszalad érte, és akkor mindent magával tud hozni, be tud pakolni. Erzsi nem akarta. Egyszerűbb lett volna, de úgy gondolta…, nem tudja, miért akar buszra szállni. Irma egyik barátnőjénél fognak lakni, amíg nem talál albérletet. A tanácsi lakás ki van zárva, Irma férje egyből értesítené Józsit. És Irma szerzett neki takarítást, lesz pénze, aztán meg ott van a tészta. Még Pestről is rendeltek tőle a nővére barátnői. Valahogy meglesznek. Arra, hogy könyvelhetne is, egyáltalán nem gondolt. Láthatatlannak kell lennie, legalább egy évig. Hónapok óta tervezte az új életet, elképzelte az egészet. Évek óta elképzelte az egészet. Még sosem élt városban. Nem tudja mire várt, miért nem lépett hamarabb. Aztán egy hónappal ezelőtt meghalt az anyósa, Teri mama. Nem sírt a temetésén, csak a könnyei folytak.

Kilenc óra, ki az ágyból, gyerekek. Pakoljátok össze a ruháitokat. A kis bőröndöt viszszük, úgyhogy csak azt, amire igazán szükségetek van. Mindegyikőtök magával hozhat egy játékot. Józsika és Erzsike összepakolták azt, amire igazán szükségük van, meg a kisbicskát és a horgolt nyulat. Nem nagyon kérdezősködtek, tették, amit az anyjuk mondott. Erzsi előző este beszélt nekik az utazásról, hogy milyen jó lesz Gizusnál, hogy ott vannak a tehenek, és hogy Gizus már biztosan süti nekik a méterest. Úgy gondolta, majd a buszon mondja el az igazat, hogy elköltöznek, hogy Budapestre mennek. Még este megcsinálta a méterest. Hogy új életet kezdenek. Eszébe jut, ki kell mennie a postára, hívnia kell Irmát, mert változott a helyzet, nem mehetnek hozzá, egyenesen a barátnőjéhez kell menniük, nehogy valahogy összefussanak Józsival, még ha Budapest, tudja, nagy város. Józsika, kiszaladok a postára, telefonálnom kell. Figyelj a húgodra, és reggelizzetek! Van párizsis kenyér meg kakaó. Sietek.

Visszajövet a postáról, a kocsma előtt meglátta Józsit és Vékony Pistát, amint kocsiba szállnak. Miért kellett azt mondania, hogy busszal megy? Az ilyen apró részletekről is hazudni kell, hihetetlen. Erzsi egyre izgatottabb. Lehet, mégiscsak a kétórási busszal mehetnénk, főleg, hogy a nővére azt mondta, a barátnőjének is jobb lenne, ha korábban érkeznénk. Irma milyen higgadt tud maradni, hihetetlen. Az egész hihetetlen. Itt hagyom a falut, az egész pereputtyot, Józsit. És Teri mama meghalt. Tőle talán még jobban tartott, mint Józsitól. Megebédelünk, és aztán megyünk. Hihetetlen. A kétórási busszal.

Egyre befejezték az ebédet, Erzsi kisöpört, felmosott, beágyazott. Izgatott. A gyerekek egyfolytában viháncolnak, Erzsi nehezen türtőzteti magát, nem akar rájuk szólni, de legszívesebben láthatatlanná válna. A buszmegállóban várakoznak. Két óra előtt öt perccel érkeztek. Verejtékezik, mi van, ha Józsiék meggondolták magukat, vagy valamit otthon felejtettek, és visszafordultak, és akkor meglátják őket itt a két bőrönddel. Mi van, ha felhívta Gizust, és megtudta, hogy az egész utazást csak kitalálta, hogy nem mennek Gizushoz, és akkor ő most miért áll itt a gyerekekkel a buszmegállóban a két bőrönddel. Mi van, ha már tegnap este tudta, hogy nem Gizushoz akarja a gyerekeket vinni, az egész Pestre menés csak színjáték volt. Vagy nem, és ott várja majd őket a Népligetben. Két óra. Az utca üres. Rágyújt, idegesen harapdálja a szája szélét. Az nem lehet. A kétórási busz sosem marad ki. A déli igen, megtörtént már, hogy kimaradt. A sofőr beugrott ebédelni, és az ebéd elhúzódott. Két óra tíz perc, a busz még mindig nem jön. Erzsi három óra két percig állt a megállóban, aztán hazamentek, kipakoltak. Kiment a kertbe, rágyújtott. Az almafát bámulta, a pirosodó almákat figyelte, hogy majd hány üveg kompótot készít, hogy Erzsike szereti a kompótot, és hogy Józsika egy egész tepsi pitét képes megenni egy ültő helyében.

Minden rendben?, Erzsi, kiált át a szomszédból Juhász néni, fáradtnak tűnsz. Igen, Juhász néni, minden rendben, csak kiszellőztetem a fejem egy kicsit. Alig aludtam az éjjel, Józsi megint elfelejtett levegőt venni, nagyon megijedtem, azt hittem, nem ébred fel. Aj, kislányom, igazán elmehetne már a Márton doktorhoz.

Megjelent az Irodalmi Szemle 2022/2-es lapszámában.

Piros Vera (1971, Budapest)

Író, költő. Nyelvtanárként dolgozik. Lisszabon és Budapest között ingázik.