Szlovákok a standokon – Így (is) készülünk a Könyvfesztiválra (2. rész)
Az online Szemle olvasói folyamatosan tájékozódhatnak a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal kapcsolatos tudnivalókról, a Magyar hangja bemutatja sorozatban néhány fordító és szerkesztő foglalkozott és továbbra is foglalkozik azokkal a könyvekkel, amelyeken a közelmúltban dolgoztak, itt és most pedig a szlovák kiadványok ez alkalomból megjelenő magyar változatának felhozatalából szemezgetünk, amelyeket a következő nagyobb csoportokba lehetne sorolni: önálló szépirodalmi művek, gyerekkönyvek, antológiák és történelmi-társadalomtudományi tárgyú munkák.
A legváltozatosabb képet talán az antológiák mutatják, hiszen a szépirodalmi jellegűek mellett esszékötetek is napvilágot látnak. Izgalmasnak ígérkezik a Sokszínű városaink (Kossuth Kiadó) című válogatás Karádi Éva és Hushegyi Gábor szerkesztésében, amelyben történelmi jelentőségű felföldi helységekről olvashatunk olyan szerzők tolmácsolásában, akik valamiféleképpen kötődnek az adott térséghez. Így aztán például Kassáról Stanislav Rakús (ford. Polgár Anikó), Komáromról Daniela Kapitáňová (ford. Beke Zsolt), Párkányról Peter Kerekes (ford. B. Mánya Ágnes) ír, Pozsonyról pedig ketten is, Tőzsér Árpád és Pavel Vilikovský (ford. Archleb L. Dániel). Továbbá megemlíthetnénk Rudolf Chmel A szlovák kérdés ma című esszégyűjteményét is, amely a Kalligram gondozásában jelenik meg.
A szépirodalmi antológiák között találunk egy költészetit, egy-egy huszadik századi és napjainkbeli prózait, valamint egy „kortárs vegyeset”. Tóth László mai szlovák szerzők költeményeit fordította és szerkesztette kötetbe Gyalogutak a magasba (L´Harmattan) címmel; a Noran Libro kiadó válogatásai közül a korábbi időszakra fókuszáló prózakötetet Modern Dekameron címmel Marta Součková, a kortárs szövegekre koncentráló Férfi, nő, gyerek címűt Radoslav Passia állította össze; végül a „Szlováknak lenni csodás…” mint a Tiszatáj Könyvek sorozat első darabja Németh Zoltán válogatásának eredményeképpen jött létre.
A szépirodalmi művek kiválasztásánál is a kortárs szövegek élveztek előnyt, ezen belül vélhetően azok, amelyeknek a szlovák kulturális közegben kedvező volt a fogadtatása – gondolhatunk itt elsősorban arra, szerepelt-e (legalább az adott szerző, bármely egyéb művével) az Anasoft litera, a szépirodalmi kiadványok évenként megrendezett rangos versenyének valamelyik tízes listáján.*
A győztes művek közül – az időrendi sorrendet követve – magyarul is olvasható lesz Monika Kompaníková Az ötödik hajó (Piata loď) című regénye Pénzes Tímea fordításában a Kalligram jóvoltából. Sem az írónő, sem fordítója nem ismeretlen a kortárs szlovákiai irodalomban – eltérő anyanyelvük miatt természetesen más-más közegben, de legalábbis egy adott közegen belül különböző mértékben. Kompaníkovának ezidáig összesen négy kötete jelent meg, amelyek közül a Könyvfesztivál alkalmából egy gyerekkönyv, a Mélytengeri mesék (Hlbokomorské rozprávky) is olvasható lesz magyarul, ugyancsak Pénzes Tímea fordításában, a Naphegy Kiadó gondozásában. Pénzes költőként, íróként és fordítóként egyaránt tevékenykedik.
Balla Az apa nevében (V mene otca) című kisregénye egy évvel Kompaníková után, 2012-ben aratott győzelmet. A szerző eddigi tíz megjelent kötetével a legjelentősebb kortárs szlovák prózaírók közé sorolható, Dobry Judit pedig, ahogy az előzményekben is olvasható, fordítóként a három Balla-kisregényből álló kötettel debütál, amelyet a Kalligram ad ki.
A 2013-as nyertest, Víťo Staviarskyt és Fekete cipők, fehér fűzővel (Kale topanky) című regényét György Norbert tolmácsolja a magyar olvasóknak és a Noran Libro kiadó jelenteti meg. Kettejükben nemcsak az a közös, hogy prózaírással (is) foglalkoznak – Staviarsky öt, György két kötetet publikált eddig –, hanem az is, hogy mind a szerző, mind fordítója otthonosan mozogtak a filmes szakmában.
A tavalyi Anasoft litera győztese Pavel Vilikovský lett – immár második alkalommal –, Első és utolsó szerelem (Prvá a posledná láska) című regényének magyar hangját pedig lassan már hagyományosan Garajszki Margit adja a Kalligramnak köszönhetően. Vilikovskýt, napjaink talán legjelentősebb szlovák íróját tehát nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, de Garajszkit sem, aki a szépirodalmi tevékenység mellett színházzal is foglalkozik. Nem ez az egyetlen aktuális fordításkötete, ugyanis saját mesekönyvét, a Bobulát is ez alkalomból ültette át magyar nyelvre a Terra Recognita megbízásából.
A nem díjazott könyvek közül fontos kiemelni Daniela Kapitáňová – Samko Tále Könyv a temetőről (Kniha o cintoríne) című nagysikerű művét, amely valószínűleg mindössze amiatt nem kapta meg az Anasoft literát, mert azt csak 2006-ban alapították, hat évvel a regény első kiadása után. Amellett, hogy öt hazai kiadást megért, több mint tíz nyelvre le is fordították. A magyar változat az egyik legjelentősebb szlovák–magyar műfordító, Mészáros Tünde munkája, kiadója pedig a Magvető.
Az említett fordítók mellett kiemelhetjük még Polgár Anikó – ő Alexandra Salmela két mesekönyvén, a Mimi és Lizán (Mimi a Líza) és a Zsiráfmama és a többieken (Žirafia mama) dolgozott, amelyek a Scolarnál jelennek meg, valamint Peter Juščák … és ne feledd a hattyúkat! (… a nezabudni na labute!) című művén, amelyet a Kalligram jegyez – és Vályi Horváth Erika – a Magyar hangja bemutatja sorozatban olvashatjuk az ajánlóit (itt és itt) – nevét, akik több mű magyarításával vettek részt a Könyvfesztiválra történő készülődésben. Egy-egy kötet fordítása pedig Archleb Tamara, Bába Laura, Bilász Boglárka, Bolemant Lilla, Bolgár Katalin, Böszörményi Péter, Dósa Annamária, Forgács Ildikó, Jakabffy Imre és Tóth-Ozsvald Zsuzsa nevéhez is fűződik.
Mindenképpen érdemes lesz ellátogatni április 21–24. között a Millenárisra és természetesen a szlovák programok helyszínére, a B1 standra. A könyvbemutatók mellett, amelyeken nagyrészt a szerzők és fordítóik is részt vesznek, különféle kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, de lesz például irodalmi kabaré, a külső színpadon pedig zenei programok, és ugyanitt találkozhatunk Koloman Kertész Bagalával, aki Irodalmi Cirkuszában oroszlánok helyett ezúttal a magyar közönséget próbálja majd megszelídíteni, nem kis meglepetésünkre, magyar nyelven. Nem biztos, hogy a hétvégén Budapesten sütni fog a nap, de a szlovák irodalomra és az iránta érdeklődőkre egész biztosan. Aki teheti, sütkérezzen benne!
Paszmár Lívia
A cikk első részét itt olvashatod.
* Erre a bizonyos listára 2015-ig a Könyvfesztiválra fordítottak közül Balla 2006-ban, 2012-ben és 2013-ban (2012-ben megnyerte), Jana Beňová 2009-ben és 2013-ban, Jana Bodnárová 2009-ben, Jana Juráňová 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2014-ben, Peter Juščák 2015-ben, Daniela Kapitáňová 2006-ban, Zuska Kepplová 2012-ben, Monika Kompaníková 2007-ben és 2011-ben (utóbbit megnyerte), Uršuľa Kovalyk 2014-ben, Maroš Krajňak 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben, Dušan Mitana 2006-ban, Jaroslav Rumpli 2009-ben és 2011-ben, Alexandra Salmela 2012-ben, Víťo Staviarsky 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban (utóbbit megnyerte), Veronika Šikulová 2010-ben, 2012-ben és 2015-ben (utóbbit megnyerte), Ondrej Štefánik 2013-ban, valamint Pavel Vilikovský 2006-ban, 2007-ben, 2010-ben, 2011-ben, 2014-ben, 2015-ben (2006-ban és 2014-ben megnyerte) került fel.