Napló

Elhunyt Szabó Magda
Kilencvenéves korában november 19-én elhunyt Szabó Magda. A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin–magyar–történelem szakos diplomáját. 1940-től Debrecen-ben, 1942-től Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.

A már tizenéves korában tehetségesnek tartott Szabó Magda költőként kezdte pályáját. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de polgári származása miatt ezt visszavonták, és állásából is elbocsátották. 1949-től nem publikálhatott, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. 1959-től szabadfoglalkozású író. 1985–90-ben a Tiszántúli Református, 1993-ban a Debreceni Ref. Teológiai akadémia díszdoktora. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget.

A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Műveit 42 nyelvre fordították le.

Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, és elnyerte a Prima Primissima Díjat. Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, november 17-én pedig a Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságá-nak tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki Békekötés címmel.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) fájdalmát és megrendülését fejezte ki az írónő elhunyta alkalmával. Óriásként távozott közülünk. Óriás volt tehetségben, óriás a kultúrában, óriás lélekben. És mi most mind egy kicsit kisebbek vagyunk nélküle – olvassuk az OKM hivatalos közleményében. Hamvait december 1-jén szülővárosában, Debrecen-ben helyezték örök nyugalomra. Egy születésnapi beszélgetésben a Für Elise folytatásaként bécsi élményeit, a negyvenes évek „fogvacogtató éveit” ígérte olvasóinak, s közben izgalommal várta a Tündér Lala meseregényének animációs filmjét. „Talán jövőre bemutatják. De nekem addig még olyan sok dolgom van. Ha már az ördög megfeledkezett rólam és itt hagyott!”– mondta Bán Magdának.
Büszkék vagyunk arra, hogy olvasói, kortársai lehettünk! (F. Z.)

Elhunyt Kosáry Domokos akadémikus

Életének 95. évében november 15-én elhunyt Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke, a nemzetközi tudományos élet és a közélet kiemelkedő egyénisége. Kosáry Domokos az 1940-es évek elején párizsi, londoni és Egyesült Államok-beli tanulmányútja után a Teleki Pál Intézetében, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetemen Szekfű Gyula mellett magántanárként dolgozott.

Kosáry Domokos 1913. július 31-én született a mai Szlovákia területén található Selmecbányán. Eötvös-kollégista volt, majd külföldi tanulmányutakat tett, 1936-ban szerzett doktorátust. 1937–1950-ig az Eötvös Kollégium tanáraként dolgozott, majd a Budapesti Tudományegyetem professzora lett. 1949 végén az egyetemi történészi munkából menesztették. 1954–1957-ig az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója volt.
1957-ben az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt letartóztatták, 1960-ban amnesztiával szabadult. 1960 és 1968 között a Pest Megyei Levéltár, majd 1968-tól 1989-ig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott. A tudós 1982-ben lett az MTA levelező, 1985-ban pedig rendes tagja. Kutatási területe a XVIII–XIX. század magyar történelme volt. 1990 és 1996 között töltötte be az MTA elnöki tisztségét, emellett számos külföldi tudományos akadémia is tagjává választotta. A tudós munkásságát számos kitüntetéssel – Állami Díjjal (1988), Széchenyi-nagydíjjal (1995), Akadémiai Aranyéremmel (1997), Hazám-díjjal (2001), Pro Humanitate-díjjal (2003), Nagy Imre-érdemrenddel (2003), Prima Primissima Díjjal (2004), Széchenyi-aranyéremmel (2006), Radnóti Miklós-díjjal (2007) – ismerték el.
A két ország történészi kapcsolatainak elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért 1997-ben megkapta a Szlovák Tudományos Akadémia aranyérmét. (MTI)

Elhunyt Ördögh Szilveszter

Életének 60. évében november 16-án elhunyt Ördögh Szilveszter József Attila-díjas író. Ördögh Szilvesztert, aki a XXI. Század Társaság főtitkára is volt.

Ördögh fő művei között említhetjük a Koponyák hegye (1976) és az Eretnek írások (2000) című alkotásokat. A kortársak szerint arra készült, hogy egy harmadik részszel trilógiává egészíti ki a két alkotást. Ismert művei közé tartozik még A csikó (1973), a Kapuk Thébában (1978), a Bizony nem haltok meg (1979), a Változatok megváltásra (1982), a Lázár békéje (1985), a Titkos értelmű rózsa (1986), a Dobol a hó (1991), A könyv is olvas engem (1993) és a Koponyaüreg (1994).

Ördögh Szilveszter 1948. október 28-án született Szegeden. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–francia szakán szerzett diplomát. 1973-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola ösztöndíjasa, 1975-től a Magvető Kiadó szerkesztője, 1983-től az Új Írás rovatvezetője. 1988-tól a Magyar Eszperantó Szövetség Tekintet című magyar nyelvű kulturális szemléjének főszerkesztője. Munkásságát 1974-ben József Attila-díjjal ismerték el.

Meghalt Norman Mailer

Elhunyt Norman Mailer amerikai író. A New York-i Mount Sinai kórházban november 10-én halt meg veseelégtelenségben. 84 éves volt. Kétszer kapott Pulitzer-díjat, és elnyerte az amerikai könyves szakma legrangosabb elismerését, a National Book Award-ot is.