Napló és eseménynaptár
1819. VIII. 1-jén született Herman Melville amerikai író, költő
1949. VIII. 3-én hunyt el Ignotus magyar publicista, költő, író
1904. VIII. 4-én született Witold Gombrowicz lengyel író
1984. VIII. 5-én hunyt el Richard Burton brit színész
1999. VIII. 5-én hunyt el Veres János költő
1914. VIII. 9-én született Bajomi Lázár Endre író
1969. VIII. 10-én hunyt el Kodolányi János író
1924. VIII. 12-én hunyt el Bródy Sándor író
1959. VIII. 14-én hunyt el Jávor Pál színész
2004. VIII. 14-én hunyt el Czesław Miłosz Nobel-díjas lengyel költő
1954. VIII. 15-én született Bettes István költő
1859. VIII. 17-én született I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven
magyar és III. Károly néven cseh király
1929. VIII. 17-én elhunyt Benedek Elek író, meseíró
1819. VIII. 19-én hunyt el James Watt skót feltaláló
1989. VIII. 19-én hunyt el Képes Géza költő, műfordító
1899. VIII. 24-én született Jorge Luis Borges argentin költő, elbeszélő
1744. VIII. 25-én született Johann Gottfried Herder német költő, filozófus
1979. VIII. 26-án hunyt el Mika Waltari finn író
1959. VIII. 27-én született Petőcz András író, költő
1749. VIII. 28-án született Johann Wolfgang von Goethe
1979. VIII. 28-án hunyt el Konsztantyin Mihajlovics Szimonov orosz író, költő
1574. VIII. 30-án született Szenczi Molnár Albert irodalomtudós, zsoltárfordító
1909. VIII. 31-én született Fejtő Ferenc író
Régen történt
79. VIII. 24-én kitör a Vezúv tűzhányó, és elpusztítja Pompeji városát.
1989. VIII. 19-én kezdetét veszi Sopronnál a Páneurópai Piknik, amelynek kereté-ben a nyitott határszakaszon tízezernyi NDK állampolgár menekül át nyugatra.
1999. VIII. 11-én jól látható teljes napfogyatkozás Közép-Európa egén.
1999. VIII. 17-én egy 7,4-es erősségű nyugat-törökországi földrengés több mint 17 000 ember halálát okozza. A sérültek száma 44 000.
Átadták az Irodalmi Alap díjait
A Szlovák Írószövetség székházában június 24-én adták át az Irodalmi Alap díjait a tavalyi év legjobb irodalmi alkotásaiért. A kisebbségi magyar irodalmi alkotások jutalmazására a Szlovák Irodalmi Alap 1967-ben alapította a Madách Imre-díjat. Kezdetben négy mûfajban (költészet, széppróza, irodalomtudomány és -kritika, valamint mûfordítás) adták ki 5-5 ezer korona értékben a díjakat. 1969-tõl két díjra csökkentették (eredeti alkotások és mûfordítás 10, majd 8 ezer, illetve 5, majd 4 ezer korona) a díjak értékét. Az idén a legjobb magyar nyelvû alkotásért járó Madách-díjat (megfelelõ mû hiányában) nem osztották ki. A bírálóbizottság döntése szerint a három nívódíjas könyv helyett az idén négy (megemelt összegû) díjat adtak ki.
Nívódíjat kapott Ardamica Zorán Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban címû kötetéért (AB-ART Kiadó). A kötet az Iródia-mozgalom történetét dolgozza fel. Benyovszky Krisztián Kriptománia címû irodalomelméleti munkájáért (Kalligram Kiadó) kapta a díjat. A szerzõ a krimi kapcsán a „titok” irodalmi megjelenési formáit vizsgálta. Juhász R. József a Szedd szét! címû verseskötetért (Nap Kiadó) kapott nívódíjat. „Az egyen-letesen magas színvonalú” kötetet méltatója a szerzõ „mûvészi csúcsteljesítményeként” jellemezte. Nívódíjas lett Hunèík Péter határESET címû regénye (Kalligram Kiadó), melyet a bírálóbizottság a szlovákiai magyar prózairodalom tavalyi legjobb alkotásának minõsített. Sikerére, népszerûségére jellemzõ, hogy már a harmadik kiadásánál tart a kiadó. Mûfor-dításért sem adták ki a díjat. A bírálóbizottság nívódíjat ítélt oda Vércse Miklósnak, a Szlo-vák népmesék címû kötet (Lilium Aurum) fordításáért.
Az Irodalmi Alap díját Stanislav Štepka író, rendezõ, színész, a radosinai Naiv Színház vezetõje kapta.
A bírálóbizottság tagjai voltak: Csanda Gábor szerkesztõ, irodalomkritikus, Keserû József irodalomkritikus, egyetemi oktató és Vida Gergely költõ (a bírálóbizottság elnöke). Vida Gergely nyilatkozata szerint a bírálóbizottság „a fõdíjat – a Madách-díjat – a sokéves hagyománytól eltérõen” azért nem adta ki, „mert a díjra nevezett kötetek között nem találtunk olyat, amely minden szempontból a többi fölé emelkedett volna”.
Való igaz, a bírálóbizottság szuverén joga, hogy belátása szerint ítélje oda a díjakat. Itt legfeljebb azt a gyakorlatot tehetjük szóvá, hogy a bírálóbizottság mindenkori tagjai, ide s tova egy évtizede – nagyvonalúan! – csak a saját nemzedékük munkásságát ismerik el és méltányolják. Ennek a szemléletnek, persze az irodalom látja a kárát. Meggyõzõdéssel mondhatjuk, az önzés vagy a „kisajátítás” helyett az azonos jogok tiszteletére kellene (a díjak odaítélése kérdésében is!) rászokni… (zsolt)
Megválasztották a 2009-es év „prImáit”
Az idén hetedik alkalommal adják át a Prima Primissima Díjat. A versenyben lévõ gyõztesek névsorát a közelmúltban hozták nyilvánosságra.
A Prima Primissima Alapítvány Kuratóriuma, valamint az alapító mellett mûködõ Társadalmi Tanácsadó Testület a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében megtartott együttes ülésén megválasztotta a Prima Primissima Díj 2009. évi „prímáit”: – Ma-gyar irodalom kategóriában az idei jelöltek Ágh István költõ, író, mûfordító, Fejes Endre író és Lator László költõ, mûfordító, esztéta.
A Prima Primissima Díjakat december 4-én, a magyar vállalkozók napja alkalmából rendezett gálaesten adják át. A primissima 50 ezer euró, a két prima 10 ezer euró díjazásban részesül. A Magyar irodalom kategória eddigi primissimái: Csoóri Sándor, Esterházy Péter, Juhász Ferenc, Lázár Ervin, Szabó Magda és Tandori Dezsõ.
NYILATKOZAT A MAGYAR NYELVRÕL
Mintegy tízmilliónyi magyarul beszélõ ember él a Magyar Köztársaságban, és a szomszédos államokban több millióan magyar anyanyelvûek. Ezen országok közül több is tagja az Európai Uniónak. A kisebbségi sorsban élõ magyarságnak az I. világháború befejezése óta számos helyen és számos alkalommal súlyos sérelmeket kellett elszenvednie magyar anyanyelvû, nem magyar állampolgárként.
1990 után reménykedtünk, hogy Európa ezen részének demokratizálódása, az Európai Unió jogrendszere a térség országaiban is jótékony hatású lesz, ám a 21. századba átlépve is számos aggasztó jelenséggel szembesülünk. Egyes államokban jogszabályokkal korlátozzák a magyarság nyelvhasználati lehetõségeit, s különösen a tanulóifjúságét, akiket így gátolnak anyanyelvüknek és az ahhoz kötõdõ kultúrájuknak az elsajátításában. Eltorzítják az egykori Magyar Királyság hiteles történelmét, mûvelõdéstörténetét, nyilvános helyeken akadályozzák, korlátozzák a magyar nyelvû feliratok elhelyezését. Az egyik uniós tagállamban indokolatlanul váltják le a magyar nemzetiségû tisztviselõket. Szélsõséges pártok magyarellenes kampányokat folytatnak, ennek következtében a megszédített emberek meggyalázzák a magyar kulturális emlékeket, megvernek magyar nemzetiségûeket, s ezért még felelõsségre sem vonják õket.
A szomszédos államok európai uniós csatlakozási szándéka, illetve uniós tagsága nem hozott tartós és egyértelmû javulást a Kárpát-medencében kisebbségi sorban élõ magyar-ság életlehetõségeit illetõen.
Felszólítjuk a velünk szomszédos országok kormányait, pártjait, civil szervezeteit, írószervezeteit, az Európai Unió intézményeit, jogvédõ szervezeteit: képviseljék és szorgalmazzák azt, hogy a demokrácia és az emberi jogok szellemében minél teljesebben valósulhasson meg a gyakorlatban a kisebbségi magyarok és minden kisebbség jogegyenlõsége nyelvének elsajátításában és szabad használatában, valamint kulturális identitásának megõrzésében is.
Budapest, 2009. július elején
Magyar Írószövetség
Tokaji Írótábor
Írók Szakszervezete
Fiatal Írók Szövetsége
Magyar Mûvészeti Akadémia
Magyar PEN Club (Benyhe János fõtitkár)