Lampl Zsuzsanna – Ki az elit? / A szlovákiai magyar elit tükre
A társadalom elitjének a szociológia azt a réteget tekinti, amelynek tagjai a leginkább részesülnek az anyagi javakban, a hatalomban és a presztízsben (Mészáros 2011:125). A szlovákiai magyarságnak is van így értelmezett elitje, mégpedig politikai, gazdasági és kulturális elitje is. Írásomban a két utóbbi, vagyis a szlovákiai magyar kulturális és gazdasági elit néhány jellemzőjét ismertetem.
Kiindulási alapul a 2009-ben végzett magyarországi és kisebbségi elitekről szóló kutatás szolgál,1 de ennek eredményeit az 1995-ös értelmiségkutatás (Lampl 1999a), valamint a szlovákiai kis- és középvállalkozói szféra kialakulását vizsgáló, s ezen belül a szlovákiai magyar vállalkozókkal is foglalkozó kutatás (Lampl 1999b) eredményeivel is összehasonlítottam. Bár az utóbbiak nem a szó valódi értelmében vett elitkutatások, célcsoportjukat tekintve részben mégis annak tekinthetők.2
Mielőtt az ígért eredményeket ismertetném, néhány szót ejtek a minta kiválasztásáról. Az elit tagjainak „beazonosításához” többféle megközelítés, módszer létezik (legismertebb a Putnam-féle pozicionális, reputációs, decíziós elit modell). A kutatás a pozicionális elit megközelítésből indult ki, ami azt jelenti, hogy azok az egyének tartoznak az elitbe, akik fontos gazdasági és kulturális szervezeteket, intézményeket irányítanak, vagy legalábbis meghatározó befolyásuk van ezek működésére. Ezek lehetnek nemzetközi, országos, regionális és helyi szintű szervezetek és intézmények, s ennek megfelelően nemzetközi, országos, regionális és helyi befolyással bíró gazdasági és kulturális elitcsoportok. A minta ezen csoportok tagjait tartalmazta. Ezek a személyek önkitöltős kérdőívet kaptak. A kulturális elitből 385-en, a gazdasági elitből 309-en válaszolták meg a kérdőívet.
Néhány alapadat
A szlovákiai magyar elit derékhadát a középkorúak alkotják. Az elitnek „férfiklub” jellege van, ugyanis a gazdasági elitben (s tegyük hozzá, a politikai elitben is) a férfiak dominálnak. Igaz, a kulturális elitben az adatok szerint nagyjából kiegyensúlyozott a nő–férfi arány, de saját résztvevő megfigyeléseimből arra következtetek, hogy ez regionális, illetve helyi szinten talán érvényes, de országos szinten a kulturális elit is inkább férfiakból áll.
A kulturális elit háromnegyedének, a gazdasági elit kétharmadának felsőfokú végzettsége van. A férfiak iskolázottabbak, mint a nők, s minél fiatalabb korcsoportról van szó, annál magasabb a diplomások részaránya.
Mindkét elit többségét (65–75%) elsőgenerációs értelmiségiek képezik, akik különböző társadalmi csoportokba tartozó szülők gyermekei. Részben falusi származásúak, részben vidéki kisebb-nagyobb városok szülöttei, tehát társadalmi eredetét tekintve a szlovákiai magyar elit heterogén népesség.
Az életszínvonal vizsgált mutatói szerint mind a kulturális, mind a gazdasági elit jobban él a szlovákiai magyar átlagnál. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az elit zöme több lábon áll: a kulturális elit háromnegyedének, a gazdasági elit 83 százalékának az elsődleges munkahelyén/vállalkozásán kívül „másodállása” is van. Fő tevékenységi területén a gazdasági elit 86 százaléka vezető posztot tölt be. A kulturális elitre ez kevésbé jellemző, bár többségük (59%) szintén vezető pozícióban van.
Az elit státus
Az 1997-es értelmiségkutatás egyik érdekes tapasztalata az volt, hogy bár a megkérdezettek megfeleltek a saját maguk által megfogalmazott értelmiségkritériumok-nak, döntő többségük mégsem tartotta magát értelmiséginek. Ők azt tekintették értelmiséginek, akit mások tartanak annak. Ez egyebek mellett az értelmiség önbizalomhiányáról is árulkodott.3
A kulturális és gazdasági elitnek sincs egyértelmű, biztos rétegidentitása. A kulturális elitnek csupán 38 százaléka, a gazdasági elitnek is csak 42 százaléka sorolja magát a kulturális, illetve gazdasági elitbe. A kulturális elit leginkább önmagával, a szakmai elittel és a nemzeti elitértelmiséggel azonosul, legkevésbé a gazdasági elittel. A gazdasági elit első számú referenciacsoportja a szakmai elit, majd a gazdasági elit és az igazgatási elit. Legtávolabbinak a művészi elitet érzi. Mindent összevetve elmondható, hogy a megkérdezettek többsége nem tartja magát az adott elit tagjának.4
A 2009-es kutatás nem firtatta az elithez tartozás kritériumait. Azonban visszatérve az 1997-es értelmiségkutatáshoz, amelyben a megkérdezettek az értelmiség küldetését abban látták, hogy az szakmájának és érdeklődési területének megfelelően gazdagítja a közösség életét, továbbá a közösség példaképévé válik és az élet különböző területein, beleértve a közéletet, vezető szerepet vállal, joggal feltételezzük, hogy efféle elvárások az elithez is kötődhetnek. S vajon az elit mennyire felel meg ezeknek?
A közösségi munka egyik ismérve a különböző szervezetekben való tagság.
A szervezeti tagságot illetően a kulturális elit aktívabb a gazdasági elitnél. A leggyakrabban említett szervezettípus a tudományos/művészeti társaság, melynek munkájában a kulturális elit 59, a gazdasági elit 34 százaléka vesz részt. Elsősorban hazai, majd nemzetközi szervezetekről van szó. Önkéntes szervezetben a kulturális elit 35, a gazdasági elit 24 százaléka tevékenykedik. A többi szervezet munkájában ennél is kevesebben vesznek részt. Ahhoz képest, hogy mindkét elit számára fontos a szakmaiság (emlékeztetnék a fentebb említett szakmai elittel való azonosulásuk-ra), érthető, hogy fontosnak tartják a tudományos és a művészeti szervezetbeli tag-ságot, viszont elvárható lenne, hogy épp szakmaiságukból kifolyólag többen legyenek szakértői, szaktanácsadói tevékenységet folytató szervezet tagjai vagy külső szakértői. Igaz, ez általában nem (csak) rajtuk múlik.
Az értelmiségi és elitszerep további fontos kritériuma a közéleti szerepvállalás. A kulturális elit e tekintetben is aktívabb a gazdasági elitnél (1. táblázat). Mindkét elit-re ugyanaz a három tevékenység jellemző leginkább, bár mindkettőre eltérő mértékben. Az első az iskolai vagy települési közösségi rendezvényen való részvétel.
A kulturális elit harmadik, a gazdasági elit második leggyakoribb tevékeny-sége a társadalmi szervezetben való tisztségvállalás.
A kulturális elit második, a gazdasági elit harmadik leggyakoribb tevékeny-sége petíciók aláírása. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy futószalagon gyártják a petíciókat. Feltehetőleg azért mutatkozott oly gyakorinak ez a tevékenység, mert a társadalmi periódus, amelyben a kutatás zajlott, bővelkedett a szlovákiai magyarságra nézve hátrányos eseményekkel. Ezekre való reagálásként több petíció is született, amelyeket elsősorban az értelmiség kezdeményezett, s írt alá, bár ez természetesen a petíció tárgyától is függött.
A felsoroltakon kívül a kulturális elitből aránylag sokan tagjai különböző szervezetek helyi csoportjainak (feltételezem, hogy elsősorban a Csemadokról van szó), elég gyakran tartanak beszédet, és elég gyakran vesznek részt politikai gyűléseken. Mindez a gazdasági elitre kevésbé jellemző, de azért nem teljesen kizárt.
1. táblázat:
Az előző évben az alábbi tevékenységek közül melyekben vett részt, illetve mit végzett?
Kulturális Gazdasági
elit elit
Tisztségvállalás társadalmi szervezetben, klubban 52 46
Pártmunka, párttevékenység 19 15
Testületi tagság helyi szervezetben 44 28
Részvétel iskolai vagy települési közösségi rendezvényen 75 44
Részvétel politikai gyűlésen 41 28
Beszédtartás/szónoklat 48 20
Parlamenti képviselőség 4 2
Petíció aláírása 62 36
Politikai tisztségvállalás vagy pályázás
politikai tisztségre (pl. államtitkár) 5 3
Olvasói levél írása egy újságnak 28 11
A szervezeti tagságon és a közéleti szerepvállalás felsorolt formáin kívül az elit egyfajta kollektív véleményvezér is, amely közvélemény-formáló erővel bír. Ennek egyik megnyilvánulása a médiában való aktív és passzív jelenlét, azaz a publikálás és a nyilatkozás. A kulturális elit 31 százaléka szokott közéleti lapban publikálni, nyilatkozni nem szűk szakterületét érintő kérdésekről, ebből 28% Szlovákiában magyarul, 9 személy pedig szlovákul. 45 százalékuk adott az elmúlt évben interjút, ebből 35% Szlovákiában magyarul, 6% szlovákul, a többiek (10 személy) pedig Magyarországon.
A gazdasági elit 15 százaléka szokott publikálni, valamennyien Szlovákiában, kétharmaduk magyarul, egyharmaduk szlovákul. Interjút egynegyedük adott, Szlovákiában magyarul 15 százalékuk, szlovákul 9 százalékuk, s néhányan (4 személy) Magyarországon.
A felsorolt tevékenységek alapján leszögezhetjük, hogy a kulturális elit jobban megfelel az ismertetett értelmiségi képnek, mint a gazdasági elit, de mindkét elitnek valójában csak egy részére jellemzők ezek az aktivitások. Érvényes tehát, hogy amiképpen nem mindenki értelmiségi, akinek diplomája van, ugyanúgy az elitnek sem tagja mindenki, aki bekerült a mintába. Ez egy újabb adalék az elit önbesorolás körüli ingadozásának magyarázatához.
Az elit hatalma
Milyen befolyása van az elitnek? Felsoroltunk konkrét személyeket, akik hozzájárulhatnak az ország fontos ügyeinek alakulásához. A befolyás mértékét a megkérdezetteknek 0–100 fokozatú skálán kellett értékelniük, miközben a legnagyobb befolyás 100 pontot ért. Ugyanezt a kérdést, ugyanilyen módon az elit három különböző típusával kapcsolatban is feltettük. Az eredmények a 2. táblázatban láthatók.
2. táblázat:
Milyen befolyással bírnak az alábbi személyek fontos országos ügyekre? S milyen befolyása van az elitnek?
Kulturális Gazdasági
elit elit
egy miniszternek 74,16 72,11
az ország egyik legnagyobb bankja felső vezetőjének 69,55 67,07
az ország egyik legnagyobb vállalata felső vezetőjének 62,78 65,92
egy parlamenti képviselőnek 62,25 61,60
az ország egyik legismertebb tv-kommentátorának 48,43 44,67
az ország egyik legnagyobb egyeteme rektorának 43,32 42,54
egy olyan embernek, mint aki Önhöz hasonló
pozícióban van 19,93 20,78
egy átlagos állampolgárnak 13,97 12,58
a gazdasági elitnek 79,83 78,78
a politikai elitnek 73,49 77,92
a kulturális elitnek 45,59 41,86
Mindkét elit egyetért abban, hogy a gazdasági elit bír a legnagyobb hatalommal. A politikai elitet a gazdasági elitminta tagjai a második helyre, a kulturális elitminta tagjai a harmadik helyre sorolták (az utóbbiak a miniszter és a politikai elit befolyása között minimális különbséget látnak). A kulturális elit hatalom tekintetében bizony alaposan lemarad a másik két elittől.
A megkérdezettek elsősorban a gazdasági és a politikai csoportosulásokat tartják a hatalom hordozóinak, s úgy látják, hogy az egyes csoportosulásokhoz tartozó személyek befolyása nem ér fel ezeknek a csoportoknak a hatalmával (leszámítva a már említett minisztert a kulturális elitmintánál).
A felsorolt személyeket illetően mindkét elit ugyanazt a sorrendet alakította ki, bár a gazdasági elit mindegyik személynek kisebb befolyást tulajdonított, mint a kulturális elit, kivéve az ország egyik legnagyobb vállalata felső vezetőjét, akinek nagyobb hatalmat tulajdonított, mint a kulturális elit (vagyis a gazdasági elit kicsit „hazabeszélt”).
A legbefolyásosabb személyek tehát a miniszterek, majd a pénzügyi és a gazdasági szféra fő képviselői. Utánuk következnek a parlamenti képviselők, azaz a politikusok. A kulturális elit képviselői – az ország legismertebb televíziós kommentátora, az ország legnagyobb egyetemének, azaz a pozsonyi Comenius Egyetemnek a rektora – az elit szerint az előbbieknél sokkal kisebb befolyással bírnak. S a megkérdezettek ugyancsak alacsonyan értékelik a saját, az elit-státusból eredő befolyásukat is, amelytől kisebb befolyása már csak az átlagpolgárnak van. Még a gazdasági elitre is jellemző ez, hiába, hogy a legnagyobb gazdasági vezetőknek akkora hatalmat tulajdonítanak (persze a szlovákiai magyar gazdasági elitből nagyon kevesen tartoznak ebbe a rétegbe). S az is nagyon érdekes, hogy míg a gazdasági elitet az ország legbefolyásosabb csoportosulásának tartják, önmagukat, mint e csoport tagját sokkal kevésbé tartják befolyásosnak. Ugyanez a kulturális elitre is érvényes. Igaz, a gazdasági és a politikai elithez képest lényegesen kisebb hatalmat tulajdonít a saját rétegének (ez nagyjából a kommentátor és a rektor hatalma között mozog, s az sem véletlen, hogy a média emberét befolyásosabbnak látja, mint a tudomány emberét), de önmagának, mint a csoport tagjának ennél is sokkal kisebb befolyást ítél.
Ezekre az értékelésekre nagyon sok tényező hat. A már említett rétegidentitás hiányán, s azon kívül, hogy az elit némely tagjai hiányos tevékenységüket, közösségi passzivitásukat tekintve igazából tényleg nem tartoznak az elithez, de még az értelmiséghez sem, csak szimplán diplomások, az is magyarázat, hogy a szlovákiai magyar és a szlovák elit társadalmi befolyás szempontjából két különböző súly-csoportot képez (aminek természetesen ugyancsak több oka van). Nem mintha a szlovák értelmiségnek olyan hatalmas befolyása lenne az ország ügyeire. További tényező, hogy a mintában szereplő akár kulturális, akár gazdasági elit-tagok nagyrészt inkább a helyi elit tagjai, akik országos szinten nem igazán tényked(het)nek. Ezt részben a 3. táblázat adatai is bizonyítják. S azt is alátámasztják ezek az adatok, hogy a szlovákiai magyar elit inkább szlovákiai magyar vagy a magyarsághoz kötődő eseményeken vesz részt (az egyetlen kivétel a gazdasági elit egyharmadának szlovák nyelvű szakmai rendezvényeken való részvétele). Vagyis nem járunk túl messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a szlovákiai magyar elit nagyrészt önmagába zárkózik.5
3. táblázat:
Az elmúlt egy évben részt vett az alábbi események valamelyikén?
Kulturális Gazdasági
elit elit
1. Országos jelentőségű, nem magyar nyelvű értelmiségi
találkozón 20 20
2. Országos jelentőségű, a szlovákiai magyar értelmiség
(egy részét) tömörítő eseményen 55 33
3. Neves szakmai szervezet (pl. iparkamarák) által rendezett
szlovák nyelvű társasági eseményen 14 33
4. Neves szakmai szervezet (pl. iparkamarák) által rendezett
magyar nyelvű társasági eseményen 23 21
5. Olyan fogadáson, ahol megjelent a szlovák miniszterelnök 14 15
6. Olyan fogadáson, ahol megjelent a magyar miniszterelnök 8 6
7. Olyan fogadáson, ahol megjelent a szlovák köztársasági elnök 13 15
8. Olyan fogadáson, ahol megjelent a magyar köztársasági elnök 17 12
9. Olyan fogadáson, ahol jelen volt Csáky Pál 56 41
10. Olyan fogadáson, ahol jelen volt Bugár Béla 33 31
Az, hogy az elit alacsonynak ítéli a befolyását, még nem jelenti azt, hogy a helyzetével okvetlenül elégedetlen. Hiszen az is elképzelhető, hogy nem vágyik többre. A 4. táblázatban feltüntetett adatok viszont cáfolják ezt a feltételezést.
Életszínvonalával és társadalmi presztízsével a kulturális elit lényegesen elégedetlenebb, mint a gazdasági elit – bár a gazdasági elitnek is csak alig több mint a fele elégedett mindkét területtel. Sokkal nagyobb azonban az ország ügyeire gyakorolt befolyásolással kapcsolatos hiányérzet – ennek megítélésében egységes a két elit. Nagyjából egy hatoduk elégedett csupán, ami jelzi, hogy a többség nagyobb hatalmat szeretne.
4. táblázat:
Mennyire elégedett Ön az alábbiakkal?
Kulturális elit Gazdasági elit
Jelenlegi életszínvonalával 33 53
Társadalmi presztízsével 39 54
Az ország ügyeire gyakorolt befolyásával? 16 18
Mikor lennének a legelégedettebbek? Az elégedettség mércéje mindkét elitnél Nyugat-Európa (5. táblázat). Akkor lenne igazán elégedett az életszínvonalával, presztízsével és befolyásával, ha a nyugat-európai kulturális és gazdasági elithez hasonló helyzetben lenne. A kulturális elithez képest a gazdasági elit tagjai közül azonban azzal is többen megelégednének, ha a hasonló pozíciójú szlovákiai és közép-európai emberek életszínvonalával, presztízsével és befolyásával rendelkeznének.
5. táblázat:
Akkor lenne a legelégedettebb saját életszínvonalával, presztízsével, befolyásával, ha a helyzete hasonlítana az…
Kulturális Gazdasági
elit elit
Önhöz hasonló pozícióban lévő emberekéhez Nyugat-Európában 50 43
Önhöz hasonló pozícióban lévő emberekéhez Szlovákiában 9 17
Önhöz hasonló pozícióban lévő emberekéhez Közép-Európában 9 16
Önhöz hasonló pozícióban lévő emberekéhez Magyarországon 5 1
Önhöz hasonló pozícióban lévő emberekéhez Észak-Amerikában 3 2
nem tudja 12 9
nem válaszol 12 12
Mi dolga az elitnek?
A szlovákiai magyar elit jelenleg legreprezentatívabb tömörülése, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala alakuló konferenciáján, 2009. január 29-én elhangzott, hogy az elit legfontosabb feladata a szlovákiai magyarok nemzeti identitásának fejlesztése és védelme. Ezzel minden jelenlevő egyetértett. S az elitkutatás eredményei is tanúsítják, hogy a szlovákiai magyar elit érzékeli és tudatosítja a feladat fontosságát, amint azt az alábbi adatok dokumentálják:
– a kulturális elit háromnegyede, a gazdasági elit kétharmada egyetért azzal, hogy a kisebbségi elitnek történelmi küldetése, hogy a szlovákiai magyarok helyzetének jobbításán tevékenykedjen;
– a kulturális elit 85 százaléka, a gazdasági elit 78 százaléka, tehát még többen egyetértenek azzal, hogy a kisebbségi elitnek kötelessége a szlovákiai magyarok helyzetének javításán dolgoznia.
Mi mást is mondhatunk? Úgy legyen.
Irodalom
Bahna, Miloslav – Džambazovič, Roman 2010: Subjektívna identifikácia vlastnej pozície v stratifikačnom systéme slovenskej spoločnosti. Sociológia 2: 87–112.
Harmadyová, Valentína 1997: Zamestnanecká mobilita v procese transformácie slovenskej a
českej spoločnosti. Sociológia 5: 505–537.
Lieskovský, Ivan – Papaj, Karol 2000: Vývoj podnikateľských subjektov v Slovenskej repub-like a v krajinách strednej a východnej Európy v rokoch 1995–1998. Slovenská štatistika a demografia 4: 46–73.
Mészáros Magdolna 2011: Betekintés a szlovákiai elit szociológiai elméletébe és kutatásába. In Kovách Imre szerk.: Elitek a válság korában. MTA PTI – MTA ENKI – Argumentum, Budapest, 125–143.
Lampl Zsuzsanna 1999a: A saját útját járó gyermek. Három szociológiai tanulmány a szlovákiai magyarokról. Madách-Posonium, Pozsony
Lampl Zsuzsanna 1999b: Vállalkozások és vállalkozók 1989 után., Lilium Aurum, Dunaszerdahely
Lampl Zsuzsanna 2008: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nemcsak az együttélésről. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja
Lampl Zsuzsanna 2010: A szlovákiai magyarok politikai orientációja. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010. március, zárójelentés
Petőcz Kálmán 2009: Status quót vagy státust? In Hatékony érdekérvényesítést. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 11–17.
Tóth Károly 2009: Bevezető. In Hatékony érdekérvényesítést. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 7–11.