Módszertani javaslatok Radnóti Miklós Hetedik ecloga című művének értelmezéséhez

Petres Csizmadia Gabriella – A vallomásos líra megszólaltatása
RÁHANGOLÓDÁS (motiválás és az előzetes tudás aktivizálása)

1 FÜRTÁBRA (frontális foglalkozás): A tanár rajzol a tábla közepére egy Dávid-csillagot. Feladat: Mi jut az eszetekbe erről a szimbólumról? Milyen következményekkel járt, ha valakire ezt a csillagot tűzték? Néhány megoldás:

2. BELSŐ MONOLÓG (csoportfeladat, 6 csoport): A tanár kivetít egy „koncentrációs

Forrás: www.google.hu tábori életképet” (a mellékelt ábra csak példa, az a fontos, hogy sokalakos kép legyen). Minden csoport kiválaszt a képről egy konkrét személyt, akinek E/1-ben közösen megírják a belső monológját: miért és mit gondol, érez és tesz, mi a neve, kora, egyéb személyes adatai. Ezután a csoportok egy-egy képviselője felolvassa a monológot, a hallgatóság pedig megpróbálja kitalálni, a kép melyik személye „szólalt meg”.

3. AZ ELŐZETES TUDÁS ELŐHÍVÁSA (frontális): A tanár felolvas – és kivetít – egy naplórészletet:
„…nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem »szellemiségem« és »lelkiségem« és »költőiségem« meghatározójának. […] A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok…” Megbeszélés, feladatok:
– Kinek a naplójából származik/-hat ez a részlet? (Szükség esetén tanári rávezetés. Radnóti mint „a magyar holokauszt arca”.)
– Az előzetes ismereteink alapján a fürtábra megoldásaiból karikázzuk be azokat a Dávid-csillaghoz kapcsolódó fogalmakat, élethelyzeteket, amelyek Radnóti életében is megtalálhatóak (tanári kiegészítés a tanulmány alapján, rámutatunk a naplórészlet és az élettörténet közti feszültségre)! A fürtábra tovább bővíthető.
– Az utolsó mondat közös értelmezése: „Különben magyar költő vagyok.” – A költészet mint erkölcsi parancs gondolatának kiemelése. Radnóti ezt sajátos műfajokban valósítja meg – Melyek voltak Radnóti tipikus műfajai? (razglednica, ecloga).

JELENTÉSTEREMTÉS (az új ismeretek interaktív részvétellel történő elsajá títása)

1. A VERS MEGISMERÉSE (frontális): A tanár kivetíti/ kiosztja és felolvassa a Hetedik eclogát (esetleg hangfelvételről meghallgattatja például Kaszás Attila előadásában – www.youtube.com), azonban AZ UTOLSÓ VERSSZAK ELŐTT megáll. Feladat: A felolvasás alapján próbáljuk meg-állapítani a szöveg verselését! A hexameter fogalmának és jellegzetességeinek közös felelevenítése.

2. METRIKA: ÚJRAÍRT VERS (páros munka, differenciált oktatásmód): Az utolsó versszakot a tanulók közösen írják újra. Egyes párok a versszak sorainak első felét (1. szöveg), más párok pedig a verssorok másik felét (2. szöveg) kapják. A diákok ritmusérzékétől függően a tanár háromféle nehézségi szintű feladattípust oszt ki:

a) Kreatív és az időmértékes verselést könnyen alkalmazó diákoknak: A tanár félsorokat közöl, a másik felét a diákok önállóan alkotják meg. Feladat: Saját hexametereket alkotva pótoljátok az egyes verssorokat!

1. szövegtípus                                          2. szövegtípus
Alszik a tábor, látod-e drága, ………………suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul………………..a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. …………….. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek …………………….a számban a csókod
íze helyett és nem jön az ……………………álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, ………………..élni se nélküled immár.

b) Kreatív, de a hexameteri sorokban kevésbé jártas diákoknak: A tanár félsorokat közöl, a hiányzó részeknek pedig megadja a ritmusjelzését. Feladat: Pótoljátok az egyes sorokat a ritmusjelzés alapján, hexametereket alkotva!

c) Kevésbé kreatív diákoknak: A tanár szavakra, szószerkezetekre vágva, öszszekevert sorrendben adja a pároknak a sorok hiányzó részeit, a csoportok ezekből próbálják meg (re)konstruálni az utolsó versszak szövegét.

A megoldások felolvasása és megbeszélése, majd az eredeti szöveg bemutatása.

3. MŰFAJ: T-TÁBLÁZAT (frontális): ebben a feladatban az ecloga műfaji változását tárjuk fel. Feladat: A táblázat első oszlopába gyűjtsük össze, mit tudunk a pásztorkölteményként ismert műfajról – a másik oszlopban pedig ehhez képest jellemezzük a Hetedik ecloga műfaját. A közös jegyeket karikázzuk be (a megoldások a tanulmányban megtalálhatóak)! Néhány meg-oldási javaslat:

Az ecloga mint pásztorköltemény Az ecloga mint Radnóti ars poeticája dialogikus jelleg monologikus (de jelen van egy megszólított személy) hexameterben íródik hexameterben íródik pásztori idillt mutat be a munkatábor antiidilljét mutatja be

4. NYELVI-ESZTÉTIKAI ÉRTELMEZÉS: KOCKÁZÁS (csoportfeladat, 6 fős csoportok):2 Minden csoport kap egy versszakot és hozzá egy dobókockát, aminek az egyes oldalain értelmezési kiindulópontok találhatóak. Minden csoporttag azt az instrukciót követi, amit „kidobott” magának. A feladatot végül versszakonként mutatjuk be, a prezentáló csoport értelmezése után a többiek is hozzászólhatnak az interpretációhoz.

1. kocka feladatai (= 1. versszak értelmezése): A megszólítás szerepe és a kapcsolattartás  eszközei. A külső és belső látvány viszonya. A „keret” és az álom értelmezése. A rabság és  szabadság ellentétpárja. Bibliai párhuzam keresése. A verssorok hangzásának értelmezése.
2. kocka feladatai (= 2. versszak értelmezése): Földrajzi ellentét. A haza veszélyeztetettsége.  A rabok állapota. A kérdések szerepe. A megsemmisülés motívuma. A hexameterértés szerepe.
3.  kocka feladatai (= 3. versszak értelmezése): A személyesség szerepe. Az írás szerepe.  A forma megtörésének okai. A költői és a lágerlét feszültsége. A rablét korlátozásai. Az írás  és az élet párhuzama.
4.  kocka feladatai (= 4. versszak értelmezése): A rabok közössége. A nemzetiségek sorsközössége. A vég értelmezése. Az álmok mint a túlélés eszközei. A zsidóság értelmezése. Az  alliterációk szerepe.
5. kocka feladatai (= 5. versszak értelmezése): Az élősködők értelmezése. Az állati lét. Az  idő múlásának motívuma. A holdfény motívuma. Az önmegszólítás értelmezése. Remény  és reménytelenség ábrázolása.
6. kocka feladatai (= 6. versszak értelmezése): Az alvó tábor értelmezése. Az írás szerepe.  A lírai alany viszonya a kedveshez. Az alvók és a költő ellentéte. Az álomnélküliség. Keserűség és idill keveredése.

REFLEKTÁLÁS (az elsajátított ismeretek személyes adaptációja)

1. AZ UTOLSÓ SZÓ JOGA (egyéni és frontális feladat): Feladat – Mindenki válasszon ki egy gondolatot a versből, amely nagyon megragadta/meg-rázta, és értelmezze írásban – reflexiók, gondolatok, vélemény megfogalmazása. A feladat elvégzése után valaki felolvassa a választott idézetét, amire a többiek frontálisan reagálnak. A „vitát” az a diák zárja, aki elindította a beszélgetést – „az utolsó szó jogán” felolvassa a saját értelmezését. Ezután ehhez a szövegrészhez már senki nem szólhat hozzá. A feladat prezentálása egy másik idézet felolvasásával és értelmezésével folytatódik.

2. RÉSZLET FANNI NAPLÓJÁBÓL (egyéni szövegalkotás): Házi feladatként is adható – a diákok írják meg Fanni képzelt válaszát, reakcióját a „levélre”.

Felhasznált irodalom
Kucserka Zsófia: Az irodalomtanári mesterség gyakorlata és módszertana. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Pécs, 2010
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 2007
Samu Ágnes: Kreatív írás. Holnap Kiadó, Budapest, 2004

1 A módszertani vázlat N. Tóth Anikó: …értik e hexametert is? Radnóti Miklós költészete és  a Hetedik ecloga című tanulmányának kiegészítéséül szolgál.
2 Amennyiben nem tudunk 6×6 fős csoportot kialakítani, az egyes csoportokon belül kevesebb diák is  szerepelhet, és az egyes csapattagok két feladatot is teljesíthetnek.