Irodalmi Szemle 2013-04

„Amit az infrarealizmusról tudni kell… Az Irodalmi Szemle áprilisi száma kiemelt helyen foglalkozik Roberto Bolañóval, a 2003-ban elhunyt chilei íróval is, aki az utóbbi évtizedek latin-amerikai irodalmának meghatározó alakja.

Roberto Bolaño mélyen alászállt a latin-amerikai valóságba, és mindent megtett, hogy ezt a valóságot átitassa költészettel. Barátaival egy mindenfajta irányzattól elkülönülő csoportot hozott létre a hetvenes évek Mexikójában (ez volt az ún. infrarealista mozgalom), amelynek a célja az volt, hogy felforgassanak mindent ‒ az irodalmon keresztül. Kertes Gábor műfordító Bolaño három versét (A szerencse; Röntgen; Félig nyersen, félig átsütve), két novelláját (Fotók; Mauricio Silva, a „Szem”) és a szintén Bolaño tollából származó Infrarealista kiáltványt ültette át magyarra az Irodalmi Szemle részére. Olvasható a blokkban ezen kívül egy interjú is magával Roberto Bolañóval, amelyben többek között a forradalomhoz és közélethez fűződő viszonyáról is vall. Dömötör Andrea portréja pedig részletesen bemutatja a szerző életútját és életművét ‒ a Bolaño főműveként emlegetett Vad nyomozók című regény egyébként megjelenés előtt áll az Európa Kiadónál (szintén Kertes Gábor fordítása)

Az áprilisi szám további világirodalmi kitekintést is kínál (elvégre április a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hónapja): Csehy Zoltán egy fiatal cseh költő, Aleš Kauer érzéki és egyúttal végtelenül precíz verseit fordította magyarra, Varga Imre pedig átköltéseket közöl, a csipevé indiánoktól egész Milan Rúfusig bóklászva be a költészet tereit. Tóth László legújabb futamai a szerző alkotói környezetét egy térképész pontosságával vizsgáló dokumentumok: ezúttal Zalabai Zsigmond és Kulcsár Ferenc kerülnek figyelme középpontjába. Haklik Norbert Kabdebó Tamás Danubius Danubia című folyamregényét vizsgálja, annak is egyedi narrációs viszonyait. Kabdebó Tamás Liv című novellája ezúttal nem a Duna-univerzumba, hanem Írországba kalauzolja el az olvasót.

A közélet és az irodalom viszonyának vizsgálata az áprilisi szám egyik fontos célkitűzése, a közelmúltban lezajlott irodalmi vita kapcsán is. Brutovszky Gabriella tanulmánya („Ha szívemből kolbászt töltenének…”) Kiss Judit Ágnes költészetén keresztül közelíti meg a témát, kitérve a 2012-ben megjelent Édes hazám című költészeti antológiára és a kuruc költészet szerepére a mai magyar irodalomban. Tóth Lilla kritikája szintén az Édes hazám című antológiával foglalkozik. Soóky László a Komáromi Jókai Színház ünnepi évadának fontos előadását, a Martin Huba rendezte III. Richárdot elemzi Homokbuckák a rózsák háborúja környékén című írásában. Bedecs László kritikája Szászi Zoltán Kilátó című verseskötetével, Németh Zoltán szövege pedig Hendi Péter Átszállás Zürichben című elbeszéléskötetével foglalkozik. A lapszámot Pavol Truben fiatal szlovák képzőművész illusztrálta, aki műveiben egy elegáns és kifinomult nyelven közelít meg súlyos morális dilemmákat: alkotásain népirtások, emberiségellenes bűntettek képei elevenednek meg; munkásságát Gyenes Gábor mutatja be. (szalzo)

Tartalom:

• Roberto Bolaño: A szerencse; Röntgen; Félig nyersen, félig átsütve (versek, Kertes Gábor fordításai)
  Roberto Bolaño:  Fotók; Mauricio Silva, a „Szem” (novellák, Kertes Gábor fordításai)
  Roberto Bolaño:  Hagyjatok ott mindent, újra. Infrarealista kiáltvány (próza, Kertes Gábor fordítása)
  Héctor Soto – Matías Bravo: „Az irodalom nem csak szavakból áll” (interjú Roberto Bolañóval)
  Dömötör Andrea: Realizmuson innen és túl (portré)
• Aleš Kauer: A közös láb hideg nyomai; A született jelenlét abszolútuma (versek, Csehy Zoltán fordításai)
• Varga Imre: Átköltések (A rezervátumba; Időtlenül; Kisegér; versek)
• Tóth László: Két (újabb) futam egy nemzedékhez (próza)
• Kabdebó Tamás: Liv (novella)
• Haklik Norbert: Az író, a regényhős és a Titkos Krónikás (tanulmány)
• Brutovszky Gabriella: „Ha szívemből kolbászt töltenének” (tanulmány)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Tóth Lilla: Kortárs és közéleti (az Édes hazám. Kortárs közéleti versek című antológiáról)
• Soóky László: Homokbuckák a Rózsák háborúja környékén (a Komáromi Jókai Színház III. Richárd című előadásáról)
• Bedecs László: Magad vagy (Szászi Zoltán Kilátó című kötetéről)
• Németh Zoltán: Önéletrajzi fikció a nő médiumán keresztül (Hendi Péter Átszállás Zürichben című kötetéről)
• Gyenes Gábor: Pavol Truben (portré)

SZERZŐINK

Bedecs László (1974): kritikus, irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Bolaño, Roberto (1953–2003): chilei költő, író; Brutovszky Gabriella (1986): irodalomtörténész (Nyitra); Csehy Zoltán (1973): költő, író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész (Dunaszerdahely); Dömötör Andrea (1985): irodalomtörténész (Győr/Miskolc, Magyarország); Gyenes Gábor (1984): képzőművész (Pozsony); Haklik Norbert (1976): író (Brünn, Csehország); Kabdebó Tamás (1934): író, költő, műfordító, irodalomtörténész (Dublin, Írország); Kauer, Aleš (1974): cseh képzőművész, költő (Jihlava, Csehország); Kertes Gábor (1974): műfordító (Budapest, Magyarország); Németh Zoltán (1970): költő, író, kritikus, irodalomtörténész (Ipolybalog); Rapai Ágnes (1952): költő, író, műfordító (Budapest, Magyarország); Soóky László (1952): költő, író, kritikus (Marcelháza); Tóth László (1949): költő, író, műfordító (Dunaszerdahely); Tóth Lilla (1989): kritikus (Párkány); Varga Imre (1950): költő, író, műfordító (Tinnye, Magyarország)