Irodalmi szemle 2013 november – Magyar minimum (Teljes!)

Trükkök helyett tükrök. „Nem tagadhatjuk arra irányuló késztetésünket, hogy a minimalizmus jelenségét megragadjuk a kortárs irodalmi diskurzusban” – olvashatjuk az Irodalmi Szemle novemberi számában, a magyar minimalizmusnak szentelt blokk előtt.
A szerkesztői bevezetőből kiderül, máig szegényes a minimalizmus – pláne a magyar minimalizmus! – recepciója nyelvterületünkön. A szám tehát egy kicsit hiánypótló is.

Farkas Zsolt tanulmánya Hazai Attila prózájának minimalista vonásait vizsgálja az elbeszélői pozíciók és az olvasat lehetséges stratégiáink elemzésével. Bánki Éva a detektívregény műfaji jegyei és a szereplők megnevezésével való játék alapján értelmezi Tar Sándor Szürke galamb című regényét. Háy János prózanyelvének változásáról és utóbbi regényéről ír személyes hangú esszéjében Csepregi János. Szvoren Edina Nincs és ne is legyen c. elbeszéléskötetéről a szereplők nyelvhasználatát, a minimalizmus esztétikáját és az előző Szvoren-kötet is tekintetbe véve ír Szalay Zoltán, míg Brutovszky Gabriella Miklya Anna új regényéről közöl kritikát.

A teljes lapszám itt tekinthető meg.

A szépirodalmi rovatban Szvoren Edina novelláját olvashatjuk, majd újabb részletet Grendel Lajos készülő regényéből. Versekkel jelentkezik Szászi Zoltán, Hajtman Kornél és Nyírfalvi Károly.
Az Elsüllyedt szigetek miniblokkban szokás szerint a kritika által elfelejtett területeket hoz felszínre a Szemle. Benkő Krisztián a Napkelet folyóirat rádió és zene iránti kapcsolatáról közöl adalékokat, Csehy Zoltán pedig Thaly Kálmánt és munkásságának hányattatott utóéletét vizsgálja queer szemszögből.

A kritikai rovatban egy orosz minimalista prózaantológiáról olvashatunk Gyürky Katalin tollából, míg Pethő Anita Grendel Lajos legújabb regényéről közöl recenziót. Végezetül Kutszegi Csaba elemzi Bozsik Yvette Préda c. produkcióját
A lapszámot Katja Pál absztrakt, geometrikus képei illusztrálják. (szp)

Tartalom

• Szvoren Edina: Aloé vera (novella)
• Grendel Lajos: Utazás a semmi felé (regényrészlet)
• Szászi Zoltán: Vihar előtt; nem tetszettél (versek)
• Hajtman Kornél: reggeli; abortusz; álom; bátorság; fényenergia (versek)
• Nyírfalvi Károly: Újköri kőnyomatos töredék; Hibátlan kezdet; Párhuzam (versek)

MAGYAR MINIMUM

• Trükkök helyett tükrök (bevezető a Magyar minimum című tematikus blokk elé)
• Farkas Zsolt: Minimál Hazai (tanulmány)
• Bánki Éva: „Kimondhatná a nevét is, ha lenne értelme” (tanulmány)
• Csepregi János: Ki cseszi el az életünket? (esszé)
• Szalay Zoltán: A félelem kiterjedése (Szvoren Edina Nincs és ne is legyen című kötetéről)
• Brutovszky Gabriella: „Egy lélegző inkubátor vagyok” (Miklya Anna Eső című kötetéről)

ELSÜLLYEDT SZIGETEK

• Benkő Krisztián: Radioaktív. Hang, zene, rádió (tanulmány)
• Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Gyürky Katalin: Sokszínű egységesség (a Visszatérés a Szojuzba. Válogatás az orosz minimalista prózából című kötetről)
• Pethő Anita: Kényelmetlen kirakós (Grendel Lajos Az utolsó reggelen című kötetéről) 92
• Kutszegi Csaba: Verslábakon táncoló (a Bozsik Yvette Társulat Préda című előadásáról)

SZERZŐINK: Bánki Éva (1966): író, műfordító, irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Benkő Krisztián (1979): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Brutovszky Gabriella (1986): irodalomtörténész (Nyitra); Csepregi János (1980): író, költő (Pécs, Magyarország); Csehy Zoltán (1973): költő, író, műfordító, kriti- kus, irodalomtörténész (Dunaszerdahely); Farkas Zsolt (1964): esztéta, kritikus, író (Budapest, Magyar- ország); Grendel Lajos (1948): író (Pozsony); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, mű- fordító (Debrecen, Magyarország); Hajtman Kornél (1985): költő, irodalomtörténész (Párkány); Kutszegi Csaba (1957): balettművész, koreográfus, kritikus, író (Budapest, Magyarország); Nyírfalvi Károly (1960): költő, író (Budapest, Magyarország); Pethő Anita (1980): irodalomkritikus (Budapest, Magyarország); Szalay Zoltán (1985): író, kritikus, szerkesztő (Pozsony/Vajka); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rima- szombat); Szvoren Edina (1974): író, zenetanár (Budapest, Magyarország)