Megjelent a májusi Irodalmi Szemle (Teljes!)

Tartalom

Hol volt, hol nem volt

• Lackfi János: A világ legeslegrövidebb meséi (kisprózák); A fiúk; A lányok; Óda a lányokhoz; Óda a fiúkhoz; Vadiúj tananyag (versek)
• Ayhan Gökhan: Tinibugyi és cicalekvár (beszélgetés Lackfi Jánossal)
• Rajzfilmes versek. Benke András: Ostrom; Ilyés Zsolt: sziszüphosztóképző; Balázs Imre József: A négy kijáratú ház; Molnár Beáta: rajzfilm helyett; Fischer Botond: Apafecnik (versek)
• Japán népmesék. Ahol nincsenek istenek; A padlizsán és a hároméves szójarántás; A majommá változott uraság (mesék, Imre Viktória, Heilmann Cecília és Zödös Zsolt fordításai)
• Norvég népmesék. A pap meg az anyja; Ostoba férfiakról és agyafúrt asszonyokról; Az erdei udvarló (mesék, A. Dobos Éva fordításai)
• Nyina Szadur: Boszorkánykönnyek (novella, Gyürky Katalin fordítása)
• Bánki Éva: Majd kárpótol a képzelet (próza)
• Z. Németh István: Egy királyficsúr különös kalandjai (meseregényrészlet)
• Ondrejčák Eszter: „Mekkora a súlya egy puszinak?” (beszélgetés Vig Balázzsal)
• Halmi Annamária: Jártatok már a világ partján? (tanulmány)
• Petres Csizmadia Gabriella: A kortárs gyermekirodalmi antológiák posztmodern sajátosságai (tanulmány)
• N. Tóth Anikó: Újragondolt mesék (tanulmány)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Petres Csizmadia Gabriella: Egy mesekönyv, ami komolyan veszi a mesét (Tamás Zsuzsa Mesék a Teljességhez című kötetéről)
• Steinmacher Kornélia: Hallani a naplementét (a Hihetetlen mesék könyve című kötetről)
• Bodnár Gyula: A Bodrogköz évszázadai mai versekben (Kulcsár Ferenc Kerek világ közepében című kötetéről)

Tartalom – rövid bevezetőkkel – itt.

SZERZŐINK
A. Dobos Éva (1955): műfordító (Oslo, Norvégia); Ayhan Gökhan (1986): költő, kritikus (Budapest, Magyarország); Balázs Imre József (1976): költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész (Kolozsvár, Románia); Bánki Éva (1966): író, műfordító, irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Benke András (1991): költő (Székelykeresztúr, Románia); Bodnár Gyula (1948): költő, publicista (Nagymegyer); Fischer Botond (1982): költő (Nagykároly, Románia); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Halmi Annamária (1989): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Heilmann Cecília: műfordító; Imre Viktória: műfordító; Ilyés Zsolt (1990): költő (Csíkszereda, Románia); Kálmán C. György (1954): irodalomtörténész, kritikus, publicista (Budapest, Magyarország); Lackfi János (1971): költő, író, műfordító (Zsámbék, Magyarország); Molnár Beáta (1991): költő (Marosvásárhely, Románia); N. Tóth Anikó (1967): író, szerkesztő (Ipolyság); Ondrejčák Eszter (1985): irodalomtörténész, szerkesztő (Budapest, Magyarország); Petres Csizmadia Gabriella (1981): irodalomtörténész, pedagógus (Hidaskürt/Nyitra); Steinmacher Kornélia (1987): irodalomkritikus (Zánka, Magyarország); Szadur, Nyina (1950): orosz író (Moszkva, Oroszország); Z. Németh István (1969): költő, író, szerkesztő (Csicsó); Zödös Zsolt: műfordító

Számunkat Katarína Macurová alkotásaival illusztráltuk.