Baranyai Dóra versei

Baranyai Dóra versei

urbantristesse felvétele

 

 

Négy

Láttalak az esők után megdagadt
kanálisba fulladva.
Agancsaidon fiatalságom négy nyara
zörgött száraz moszatként,
bőröd szupernóvák színét öltötte fel,
csillagrajként lebegtek rajta a csontkukacok,
mintha alvó kedvese lennél,
billentette meg fejedet a sodrás.
Templomtornyokat látok, mögöttük hegyeket,
ilyenkor már nem harangoznak,
ilyenkor nem jönnek ki a macskák
belebucskázni a kanálisba.
Csak négy nyaramat tudnám
kipiszkálni mohosodó agancsaid közül,
hogy még egyszer kezemben tarthassam,
ha már nem szívhatom ki
a dögszagú gazból fiatalságomat.

Dűnés, szaharai táj

A lépcsőházból, a tetőablak felől
jönne a fény. Te ott feküdnél,
megcsillanna libabőrödön, hogy aztán
apró árnyékok terítsék be hámsejtjeid.
Makróval fényképezve, fekete-fehérben
(kicsit talán megemelve a kontrasztot),
bárki elhinné felkarodról, hogy dűnés,
szaharai táj holdas éjszakán,
madártávlatból megörökítve.

Férfi

Ha megismersz, inkább arról mesélj,
voltál-e már olyan részeg, hogy nem tudtál
felállni a zuhanyzóban, hogy nem tudtál
segítségért kiáltani (mikor macska voltál,
és két cserép közé szorulva fulladoztál reggelig),
hogy mikor szarvas voltál,
nekiugrottál-e a szeretőd
kilencvennel száguldó Octaviájának,
hogy álőszinteséged tetőpontján
hogyan zúdult át rajtad az élet.

Ha megismersz, inkább azt mondd el,
leszel-e vadász,
aki lelövi az engem zaklató gácsérokat,
mikor vadkacsává változom.

Légzési gyakorlat

mint apró halak tükrös oldalukat,
úgy villant fel prizmát a medence
monokróm mozaikja,
tested kreolja eggyé válik
a víz kékjével

Lassan kezdd az ereszkedést.
Ujjról ujjra ismerkedj a víztesttel,
kerülve a hirtelen mozdulatokat és pislantást,
közben úgy figyeld a környezeted,
mintha utoljára tennéd.
Merülésed érkezés legyen.
Helyezkedj úgy, hogy ülőcsontodtól sarkadig
a medence aljához feszíthesd lábad.
A felhajtóerő elleni küzdelemben segíthet,
ha megkapaszkodsz a hátad mögötti nikkellétrában.
Ebben a kicsavarodott helyzetben
próbálj meg az ócska cápás filmekből ismert,
távoli hangeffektusra figyelni:
ez a pulzusod.
Nem muszáj teljesen kinyitnod a szemed,
ám fontos, hogy legalább egy szűk résen át
beengedd a klórt, és befogadd
a hűsen égető érzés paradoxonját.
Mire eléred a békét, fogyni kezd a levegőd.

 

 

 

Baranyai Dóra (1999, Vágsellye)

 

Költő. Versei különböző szlovákiai magyar és magyarországi irodalmi platformokon jelentek meg. A dunszt.sk kulturális magazin gyakornoka.