Veres Erika prózája

Hervinsyah Kusumanagara felvétele

Eredeti másolat: Çintamani

Legelőször a szó hangzása ejt rabul.

csi-llog, csi-lingel, csi-kó, csi-nos, csi-llag, csi-perke, CSI-MOTA, csi-ripel, csi-nál
-nta-, hi-nta, he-nt-es, palá-nt-a, ala-nta-s, elro-nt, kara-nt-én, po-nt
-mani-, maní-r, mani-fesztum, man-kó, man-darin, Čič-many, money, money, money

Hiába nevetséges, ez a szólánc eredeti vagy legalábbis spontán – keresetlen őszinteséggel csapódik le agyamból a papírra. Miközben logikailag használhatatlan egymásutániság csupán. Hangosan kimondott szótagok ismétlődése, másféle szótagokhoz kapcsolása. A szólánc nem hoz létre összefüggő, új jelentést. Még csak nem is cinquecento! – merül fel hirtelen bennem. De mit tudhatok én a világ nyelveinek felszín alatti mikorrhizás hálójáról?! Néhány hangsúlyos szótag, néhány kellemes összecsengés itt meg amott… Egy ilyen szót nem lehet komolyan venni. Çintamani. Ne nézz hülyének.

El is határozom, hogy ezentúl így nevezlek. A hangalak illik a hóbortosságodhoz. Kiszámíthatatlan viselkedésed pedig visszacseng a melódiában – a harmónia természetes kontrasztja vagy. A „csintamániság” kiemeli szépséged: arccsontodra némi fény, s ezzel egyidejűleg némi árnyék is vetül. Hosszú, rövid, hosszú, rövid. Hiányzik körüle a keret. Nem készül el a kép. Arcod négy szótag, négyszer villan a vaku. Aztán végleg elsötétülsz előttem. Bennem. Tudom ugyan, hogy ott vagy még, de nem érzékellek többé. A szakítás után megérted: ez is egy vadászat volt csupán. Jó érzések keresése. De van, hogy a zsákmány legyőzi elejtőjét. Túlélni a halált. Szoborszemek, „szem-pontok” villanása.

Három egymás mellé helyezett pont, amelyek mindegyike további pontokat, koncentrikus köröket tartalmaz. Az első, legnagyobb sugarú kör fehér, a második kék, a harmadik piros színű. Egymásban való elhelyezkedésük nem centrális, hanem periférikus, a körvonal széléhez közelítő. Egyfajta súlypont kialakítása valósul meg a körön belül. S a három kör súlypontjai egymáshoz húznak a képen. Így nehezül el a látvány.

Miközben továbbra is meghatározó a pontok önállósága, amelyek egymástól függetlenül, mégis mind középre, egymás belseje felé irányulnak. Motívumként e három pont többféle elnevezéssel és többféle értelmezési lehetőséggel bír. Csakúgy, mint a pontok mellett feltűnő, egymással párhuzamosan futó szalagpár. Ez utóbbi interpretálható felhőként, sárkány orrából kifelé törekvő páraként, két ajak leképezéseként, de lehet akár tigrisek bundájáról kölcsönzött csík is. A három pont pedig párduc foltja, gyöngy, labda vagy hold. A türk népek félnomád életmódjának jelei a képzőművészetben: vadállatokkal küzdeni, élethalálélet. A çintamani motívuma erőt és tekintélyt sugároz. Hogy a harcot megnyered. Nemhiába szőtték kelmék szövetébe a három pontot a két szalaggal: erős, talpraesett, kitartó, legyőzhetetlen elöljárók, uralkodók viselték a çintamanival ellátott kaftánokat. Viselőjüknek erőt adtak, bátorságot, egyúttal megvédték őt a rosszindulatú tekintetektől. Mindemellett kedvelt de korációs elemként alkalmazták a kézműipar számos területén, például a csempéken és kerámia tárgyakon is. A „Timur rózsájának” is nevezett çintamani motívum talán még a buddhizmussal is összeköthető az ujgurok révén, akik egy időben a buddhizmust tekintették vallásuknak.

Teljesen azonban még nem sikerült letisztázni a çintamani motívum jelentését, lehetséges tartalmait. Az Oszmán Birodalom fénykorában közkedvelt díszítésnek, mély értelmű, misztikus, szimbolikus jelnek számított. Alakváltozataiból előállíthatjuk a gránátalma formáját, netán a mák termésének illusztrációját. Nem kell mást tennünk, csupán három kört rajzolni, amelyeknek külső és egymástól legtávolabb eső pontjain egy-egy termőrész található. Optikailag széthúzó, egymástól távolodó köröket kapunk így, amelyek széthúzását a pontok belsejében összpontosuló két kisebb pont ellensúlyozza. Ez utóbbiak a pontok belseje felé közelítenek, és ellentétben állnak a kör külső felén elhelyezkedő termőrésszel. A gyümölcsök és termények illusztrációján keresztül hovatovább a termékenység fogalmához jutunk. Sőt, a képben benne van egy kialakuló háromszög képzete is, amely a női petefészek stilizációját juttathatja eszünkbe. Közvetlen közelében két hosszú csíkkal, amelyeknek alakja nem egyenletesen, azaz nem szimmetrikusan jelenik meg. Egymás mellé helyezett hullámvonalak ezek tulajdonképpen – tenger, amorf cumulus, hímivarsejt, női hüvely, két ajak, vagy a tigris csíkjának felismerhetősége rejlik bennük. És persze az időre vonatkozó utalások, a folytonosság és az örökkévalóság szimbólumai. #apontavonal#aköracsík. A pont a vonal, a kör a csík – ahogy ezt föntebb már említettem.

S valójában az sem véletlen, hogy az Alnilam után keresgélve szembejött a tigris. A fehér bundájú Xīfāng Báih a kínai mitológiában a Nyugat jelképe. Az Orion-öv három csillagából a középső. 2022 a tigris éve. Gyökérkapcsoltság, összefüggés-rendszerek. A szó hangzása után a szó jelentése is rabul ejt. A zsákmány legyőzi elejtőjét.

Megjelent az Irodalmi Szemle 2022/3-as lapszámában.

Veres Erika (1986, Érsekújvár)

Költő, műfordító.