A Szemle online karácsonyi körkérdése 4.

Szerintünk a karácsony is igazából arra a legjobb, hogy olvassunk. Ilyenkor ráadásul még idő is van rá. Persze, csak ha nem zavarnak be olyan kötelező körök, mint hólapátolás meg családlátogatás. Na de hogy vannak ezzel lapunk munkatársai? Négy kérdést intéztünk néhányukhoz – a válaszokat négy adagban közöljük. Íme az utolsó kör!

Melyik a kedvenc idei publikációd a Szemlében?

Bárczi Zsófia prózaíró, irodalomtörténész, lapunk szerkesztőbizottságának tagja

Tóth Kriszta: Üzenet.

Barlog Károly prózaíró, Zsemle c. rovatunk szerzője

Remélem, nem csak egyet lehet/szabad mondani. Tetszett Csehy Zoltán tanulmánya (Lapok egy égő partitúrából) a Weöres-számból, kedveltem Bolaño Infrarealista kiáltványát, valamint élvezettel olvastam Bencsik Orsi 845 forint című elbeszélését is.

Csanda Máté művészeti író, teoretik, Zsemle c. rovatunk szerzője
Keserű József: A város és az emlékezet; Németh Zoltán: Sorozatgyilkosság a Parnasszus tövében; Borbély Szilárd: A kátrány; Vida Gergely: Köztulajdon; Darvasi László: Néhány történet a Háromemeletes mesekönyvből; N. Tóth Anikó: A művészet mint társadalmi lelkiismeret (interjú Németh Ilonával); György Norbert Zsemléi.

Csehy Zoltán költő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító
Forgács Miklós Grendel Lajos novellája alapján írt drámája.

Csillag Lajos költő, prózaíró, Zsemle c. rovatunk szerzője
Nemcsak, hogy kedvenc, igazából maradandó olvasói élményt hagyott bennem Nyina Szadur két elbeszélése a márciusi számban, illetve az egész augusztusi szám a Weöres-tematikával.

Darvasi Ferenc prózaíró, szerkesztő, lapunk szerkesztőbizottságának tagja
Benedek Anna, Lengyel Imre Zsolt, Pogrányi Péter és Tamás Zsuzsa beszélgetése Kálmán Gábor Nova című könyvéről, a májusi számból.

Garajszki Margit író, kritikus, műfordító
Ha lehet, nem egy konkrét publikációt emelnék ki, hanem a Szemle márciusi számát, amely a nőirodalomnak és a rejtőzködő férfinak volt szentelve. Sok a kibeszéletlen téma ezen a téren, éppen ezért örülök a Szemle könnyed, játékos tekintetének ez irányba.

Grendel Lajos prózaíró, lapunk főmunkatársa
Georges Bataille: A kínszenvedés.

György Norbert prózaíró, Zsemle c. rovatunk szerzője
Természetesen a Magowa álnéven írt novellám, amely a márciusi számban jelent meg. Attól nem volt jobb.

Polgár Anikó költő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító
Több is van, pl. Tóth Krisztina Üzenet című verse, N. Tóth Anikó interjúja Németh Ilonával, Petres Csizmadia Gabriella recenziója Máté Angi Emlékfoltozók című könyvéről, Bánki Éva „Kimondhatná a nevét is, ha lenne értelme” című tanulmánya.