Magyar hangja bemutatja – Szlováknak lenni csodás… – Az elsüllyedt Közép-Európa szlovák szigete

Bemutatja Németh Zoltán, a kötet szerkesztője

A Szlováknak lenni csodás… a kortárs szlovák irodalom antológiája, s egy sorozat, az Insula vicina első köteteként jelenik meg. A Tiszatáj folyóirat szerkesztőinek projektjéről van szó, és legjobb, ha Orcsik Roland szavait idézem. Eszerint az „INSULA VICINA magyarul annyit tesz, hogy szomszédos sziget. A szomszédos népek kortárs irodalmi antológiasorozata: az elsüllyedt Közép-Európa szigettengere. Sokszor a kis különbségek okozzák a patologikus szembenállásokat, ám a vízválasztó vonalak ellenére valami mégis egyben tartja ezt a szigetvilágot. Hogy mi lenne az, lapozzuk fel a sorozat darabjait, tapogassuk ki régiónk ütőerét, az elemi kapcsolatformákat, vagy legalábbis azok lehetőségét.” Úgy tudom, már készül az osztrák, a román és a szerb kortárs irodalmat bemutató válogatás is.

Az általam fordított szerzők közül kettőt szeretnék bemutatni a közönségnek. Az első költő nem ember, hanem egy robotköltő. Neve Generator X. A Generator X olyan „irodalmi übermensch”, amely illegálisan dolgozó földönkívüliek, a NASA, valamint genetikai mérnökök segítségével kelt életre. Egy korai poszthumanoid virtuális konstrukciója, rozsdamentes acélból, amely a Laboratoires Garnier műhelyéből került ki. Legalábbis 1999-ben megjelent kötetének fülszövege szerint. Első versének első versszaka még csikorog, érezzük a fémek olajos illatát, a túlforrósodott szoftver égetthús-szagát, és egyúttal azt, hogy igen, mint olvasónak éppen erre van szükségünk:

„első mondat: nincs központi lénye. első lény: nincs
központi mondata. nincs tehát min csodálkozni nincs tehát
mire támaszkodni. nincs központja. nincs hol. nincs hová
mozdulni. nincs központ. nincs mitől elrugaszkodni.
nincs mit követni. nincs kit és mitől eltanácsolni. nincs
lénye: nincs központja, nincs mit mérlegelni. az első központ:
nincs lénye, nincs széle. nincs mibe belefaragni. nincs mit
túllépni. nincs központja. nincs mit eldobni. nincs mondata.” (1)

A másik költő Michal Rehúš. Hihetetlen regisztereket járnak be versei, a teljes versszerűtlenség, a líraiatlan nyelvek elképesztő kiaknázása zajlik műveiben. A szlovákul értők egyébként elolvashatják Rehúš köteteit a neten, a szerző blogjáról letölthető. Amikor először találkoztam ezekkel a versekkel, elképedtem, így is lehet verset írni? Imádom ezeket a provokatív alkotásokat, azt, hogy mennyire erőteljesen forgatják fel hagyományos irodalomértésünket. Úgy gondolom, más nem is nagyon fogja olvasni, csak a legelszántabbak, a fanatikus olvasásélvezők:

Már kapható Tiso holicsi beszéde

A Matica Slovenská Kiadóban jelent meg Jozef
Tiso holicsi beszéde valamennyi szláv nyelvre
fordítva, és kortárs szlovák költők: Marián Grupač,
Boris Brendza és Michal Badín egyedülálló költői
értelmezésében. A könyv Jozef Tiso 1942. augusztus
16-án Holicson, egy egyházi-nemzeti ünnepen elmondott
beszédének 70. évfordulója alkalmából jelenik meg.

A szlovák költők műveiben a Tiso-szónoklat lényeges
részeinek aktualizációja hangzik el, különös tekintettel
a nép ajkán már közkinccsé vált Szlovák, szabadulj meg
az élősködőktől! című nemzetféltő felhívásra. Ezt az időtlen
felszólítást a szerzők költői parafrázisaikban nemcsak a zsidókra
vonatkoztatják, hanem a romákra, magyarokra, csehekre és az
amerikaiakra is. Méltán nem feledkeznek el a homoszexuálisokról,
feministákról és az ateistákról sem. Ezzel sikerül megóvniuk és
ápolniuk mártírunk, papunk és első elnökünk lelki hagyatékát
értékeit elveszítő, posztmodern, nihilista korunkban.

A publikáció közvetlenül kötődik az Irodalmi Információs Centrum
könyves projektjéhez, melynek keretében Szent Konstantin-Cirill
Proglas című művének fordításai és költői interpretációi keletkeztek.
A Tiso holicsi beszéde c. könyvet a következő címen rendelhetik meg:
Matica Slovenská Kiadó kft., Mudroňova 1, 03652 Martin.

(1) Na jó, annak, aki végigolvasta a cikket, elárulom, hogy a Generator X kollektív álnév, létrehozói: Michal Habaj, Andrej Hablák, Peter Macsovszky és Peter Šulej.

Németh Zoltán, a kötet szerkesztője