Archívy 2016-02 - Oldal 2 a 2-ből

2016-02 Posted 2016.02.05. by admin |0

Csordás László: Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja (tanulmány)

A kárpátaljai magyar irodalomban sokak által elfogadott és viszonylag széles körben idézett, a helyi kánon kijelölésével íródott Készülődés című irodalomtörténeti esszéjében S. Benedek András a szépirodalomnak az írásbeliség fogalmával való...

Bővebben

2016-02 Posted 2016.02.04. by admin |0

Száz Pál: Az etnográfiai írás sajátosságai és az idegenség alakzatai Ivan Olbracht kárpátaljai riportjaiban (tanulmány)

I. Ivan Olbracht kárpátaljai művei Ivan Olbracht munkásságának azt a szakaszát, amelyben a most tárgyalásra kerülő művek születtek, az életmű recepciója nyomán bátran a szerző legjelentősebb alkotói korszakának nevezhetjük.1 A kommunista...

Bővebben

2016-02 Posted 2016.02.03. by admin |0

Csehy Zoltán: A megtestesült logográfia

(Magolcsay Nagy Gábor második ismeretlen című kötetéről) Magolcsay Nagy Gábor második ismeretlen című, gyönyörű kiállítású, képzőművészeti értékű kötete igazi kalandkönyv: elsősorban arról szól, hogyan olvassuk verssé a lét szimultán...

Bővebben

2016-02 Posted 2016.02.02. by admin |0

Forgách Kinga: Poétikai motívumtranszponálás – Marno János Hideghullám című kötetéről

Marno János új kötetében a sajátos nyelvi játékok és a költői képek egymásba fonódva, elválaszthatatlanul összekapcsolódva alkotnak textúrát. A Hideghullám versei nem különálló alkotások, hanem egy komplex versszövetet hoznak létre, melyben...

Bővebben

2016-02 Posted 2016.02.01. by admin |0

Gyürky Katalin: Asztráltestek bolyongása

(Bogdan Wojdowski A holtaknak vetett kenyér és Igor Ostachowicz Űzött lelkek éjszakája című kötetéről) Írásomban két, műfaját és stílusát tekintve egymástól eltérő, tematikáját – a varsói gettó „örökségéből” fakadó tematikát – illetően viszont...

Bővebben