Kozma Szabolcs: Magamat is Megrémítem
mindig kerestem valamit amitől érezhetem hogy élő vagyok gyerekként elég volt halott állatokat boncolni ma már a szeretőim fojtogatom arcukra fagy a képük mikor azt mondom kedvesek nekem kár hogy mindegyik úgy oldódik fel a savban mint jóságom...