Archívy Paluska Zsuzsa - Irodalmi Szemle

2016-04 Posted 2016.04.01. by gabor |0

Paluska Zsuzsanna: [A hamutálban eggyé olvad…] (vers)

1. A hamutálban eggyé olvad a szürkeség. Végtelen számú szálra osztom ősz hajadat, a vénség így tapad az ujjak rése közé. Költözik hajszálról hajszálra a kétségbeesés. Arcunkon a ránc úgy mélyül, mint folyómeder a lágy talajban. Éjjel vetkőzöl...

Bővebben

2016-04 Posted 2016.04.01. by gabor |0

Balázs Imre József: Egy talált test megtisztítása (Paluska Zsuzsanna írásairól)

Paluska Zsuzsanna szövegei megfogható, végigsimítható felületeket kínálnak. „Tapogatom a saját arcomat, / mint más a combot és a feszülő testet.” A megismerés útja itt a tapintáson keresztül vezet, a saját arc titkát az ujjak rejtik, amelyek...

Bővebben

2016-04 Posted 2016.04.01. by gabor |0

„Átszövöm, továbbszövöm, visszaszövöm” (beszélgetés Paluska Zsuzsannával)

Irodalmi Szemle: A verseid finom, pókhálószerű szövetként épülnek fel, felmerül a kérdés: hogyan íródik egy ilyen vers? Puszta kézzel vagy billentyűzettel? Paluska Zsuzsanna: Eleinte mindig vettem egy kis keményfedelű füzetet, amelyet magamnál...

Bővebben