Napló

Arc Poetica fesztivál nyolcadszor
Október 6-tól 10-ig tartott Pozsonyban az Ars Poetica fesztivál. Nyolcadik éve rendezték meg a nemzetközi költészeti találkozót, amely nemcsak Szlovákia legjelentősebb ilyen jellegű rendezvénye, európai mércével mérve is fontos kezdeményezés. Október 6-tól négy napon át zajlott az események, az eddigi tapasztalatok alapján a szervezők már a kezdetekkor legalább kétezer nézőre számítottak. Ebbe már beleszámolták a különböző helyszíneken vetített kísérleti és művészfilmek nézőit, valamint a kreatív workshopok, szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések résztvevőit is.
A magyarországi résztvevőket a szervezők évről évre a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének munkatársaival közösen választják ki. Október 7-én este az egyik legjelentősebb kortárs magyar költő, Borbély Szilárd olvasta fel verseit az Sznf téri A4 kulturális központban 7 órától, kínai, olasz, izlandi és amerikai költők társaságában. Október 8-án ugyanott hazai színekben a szlovákiai magyar Juhász R. József költő és performer lépett színpadra.
Az Ars Poetica Fesztivál fennállása óta 38 országból mintegy 180 elismert kortárs költőnek nyújtott bemutatkozási lehetőséget Pozsonyban. A vendégek verseiből minden évben kétnyelvű antológia jelent meg, amelyet már a fesztivál rendezvényein kézbe vehettek az érdeklődők.

Mario Vargas Llosa a 2010-es Irodalmi Nobel-díjas
A 2010-es Irodalmi Nobel-díjat Mario Vargas Llosa kapta. A 74 éves perui író a Nobel-díj bizottság indoklása szerint „a hatalomszerkezetek feltérképezéséért és az egyéni ellenállás, fellépés és kudarc erőteljes ábrázolásáért” kapta a díjat.
2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt a szerző. Most ősszel négy év után jelentkezik új regénnyel, a novemberben megjelenő El sueno del celta (A kelta álma) gyaníthatóan az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lesz. A regény Roger Casemet, Nagy-Britannia ír származású kongói konzulja, és Joseph Conrad író barátságáról szól. Vargas Llosa több éven keresztül kutatta a diplomata kalandos életét, aki Afrikában a korábbi gyarmattartó II. Lipót kegyetlenségeit tárta fel, de Peruban is járt, ahol a kaucsuktermelő putumayo indiánok helyzetét vizsgálta.
Mario Varga Llosa 1936-ban született Peruban. Szülei válása után édesanyjával Bolíviába költöztek. Tízéves korától ismét Peruban él, a fővárosban, Limában kezdi tanulmányait. Már tizenhat évesen drámát ír, később az egyetemen irodalmat és jogot hallgat. Az egyetemet végül Madridban fejezi be, de 1959-től Párizsban él, ahol spanyolt tanít, valamint a francia rádió spanyol osztályán dolgozik. Első regénye, a Városok és kutyák 1962-ben jelenik meg, és egyből meghozza a nemzetközi elismerést. A hatvanas évek végétől különböző amerikai és európai egyetemeken tanít, 1967-ben adta  ki összegyűjtött novelláit Kölykök címmel (a címadó írás volt az első kiadott novellája). 1970-ben családjával Barcelonába költözik, itt írja doktori disszertációját, melynek témája példaképe, Gabriel García Marquez. 1995-ben megkapta a legmagasabb spanyol nyelvű irodalmi elismerést, a Cervantes-díjat.
Átadták a Déry Tibor Alapítvány 2010. évi díjait
2010. október 15-én 25. alkalommal adták át a Déry-díjakat. A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményeiért az idén Szvoren Edina író, Havasi Attila költő, műfordító és Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár, szerkesztő vehette át az elismerést. Az Alapítvány Déry Tibor író özvegyének végrendeletén alapul, aki a magyar államra hagyta vagyonát azzal a megkötéssel, hogy azt értékesíteni kell, és a befolyó összegek kamataiból évente jutalmazandók a végrendeletben meghatározott kimagasló irodalmi tevékenységek. A jutalmak átadására idén huszonötödik alkalommal kerül sor.

Zirig Árpád  kapta az idén a Vár-díjat.
A határon túli magyar irodalom napjai címmel október 3-a – 6-a  között rendezvény-sorozat zajlott Székesfehérváron. A szlovákiai magyar költőket  Hodossy Gyula, Gál Sándor és Zirig Árpád képviselték. Ahogy 2005-től minden alkalommal, úgy az idén is átadták a Vár-díjat. Kiemelkedő irodalmi és irodalomszervezői tevékenységéért a dunaszerdahelyi Zirig Árpád vehette át „várvédőként” a jelképes kardot és a díjat.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
kitüntetést kapott az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából többek közt Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke. Schmitt Pál köztársasági elnök adta át a kitüntetéseket a parlamentben október 22-én.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét
vehette át Kolár Péter, a Thália Színház igazgatója.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagresztjét
kapta Gazdag József, a Löffler Béla Múzeum igazgatója.

Átadták a Kisebbségekért Díjakat,
Mácza Mihály is a kitüntettek közt szerepelt.
A díjat Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai helyettes államtitkár adta át Mácza Mihálynak a Komáromért és a felvidéki város magyarságáért végzett több évtizedes, kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért.
Gratulálunk a kitüntetettnek!

Lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy október 24-én, 82 éves korában
elhunyt Szőke József író,
könyvtáros, szerkesztő, bibliográfus, a felvidéki magyarság közéletének jeles képviselője. A Fábry Zoltán-díjas (1984) és Madách-Posonium Életműdíjas (2006) alkotót kíván-sága szerint Vajkán a köztemetőben helyezték örök nyugalomra 2010. október 28-án.
Szőke József Nagykéren született 1928. szeptember 16-án, a munkája és közéleti tevékeny-sége az egyetemi évek óta Pozsonyhoz kötötte. A szülőföldjét élete végéig ragaszkodó hűséggel szerette, szülőfaluja díszpolgára volt. A Csemadok alapítója, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának jeles tagja volt. Pozsonyból néhány éve költözött családjával a Csallóközbe, Vajka községbe.