Nyirán Ferenc: búcsú (vers)

(magány legény itt oltalmat talál)
a börtön és a menhely közt a kocsma
szeretnek itt és én is szeretek
most éhgyomorra jólesik a vodka
rá néhány sör és elgémberedek

mert lassú ész és gyors pohár a gyógyszer
sebet bevarrni most csak így lehet
aluljáró pár használt tű és óvszer
az állomáson vár a fekhelyed

az ügyvédnél még jó vagyok egy sörre
a pszichiáter is velünk iszik
most pénzem van hát hívom őket körbe
a vécében egy kiscsaj épp szopik

közel a börtön de te úgyis rab vagy
leköpted rég a segítő kezet
már zár a bár de önbizalmad oly nagy
mint papnak aki sosem vétkezett

a lámpavasról testvér teste lóg le
feje körül a fény a glória
bár testem éhes nem kér enni mégse
hisz ott most néki kéne lógnia

te nem tudod hogy mit is hoztál énrám
de vége lesz e téli reggelen
csak nézzed ahogy rámteríti némán
fekete fóliáját istenem