Mizser Attila: Irodalom és hallgatás 2. / RMS Carpathia

zsemle Posted | by

Nem téved,

a helyzete adott:

hallgatás, mentőcsónakok.

 

Nem mozdul.

Medence szorul köré,

a felszín köpte habok,

egy elbaszott relé.

 

Meghitt Morzemód,

majd a pardonok,

négy óra tizenhétkor,

a taton alhatott.

 

A kávéra bök az orvos:

az öné mind, igyon.

Kémleli a horizontot,

mivé lesz annyi nyom…