Dinamikus erőterek – Beszámoló a pozsonyi Alföld-estről

Több mint másfél évtized után ismét Pozsonyba látogatott az egyik legpatinásabb és legsokoldalúbb magyarországi irodalmi, kritikai és irodalomtudományi folyóirat, az Alföld szerkesztősége. A csaknem hetvenéves lapot a főszerkesztő, Szirák Péter József Attila-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professzora; Áfra János Sziveri-díjas költő, műkritikus, szerkesztő; Herczeg Ákos Móricz-ösztöndíjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő; valamint Lapis József Móricz-ösztöndíjas költő, kritikus, szerkesztő képviselte; és Mizser Attila, az Irodalmi Szemle főszerkesztője kérdezett. A mintegy kilencvenperces, rendkívül izgalmas beszélgetésben nemcsak a folyóirat fordulatokban gazdag történetéről, a hangsúlyváltásokról, a folyamatos megújulásról esett szó, hanem az irodalmi hagyományokhoz való viszonyra és a kortárs irodalom dinamizmusaira való reflektálás együttes igényéről is.

Az Alföld egyike azoknak a folyóiratoknak, amelyek a szépirodalom aktuális tendenciáinak változatos és magas színvonalú bemutatása mellett az irodalomtudomány legfrissebb kérdésfelvetéseinek és megközelítésmódjainak is teret adnak. Tematikus lapszámaik (mint például a 2019/januári, a Halál kérdésének szövegekben való megjelenésére reflektáló szám) épp azt mutatják meg, hogy egy-egy téma a különböző korszakokban, illetve az eltérő kortárs alkotói pályákon mennyire különböző nyelvhasználattal és poétikai téttel képes megjelenni; és ezzel együtt természetesen arról is képet adnak, hogy a művekre vonatkozó kérdésfelvetések és olvasatok milyen újszerű értelmezői attitűdök függvényében alakulnak.

Az Alföld körül szerveződő szellemi műhely, a fiatal írókat, költőket, kritikusokat, irodalomtörténészeket összefogó Alföld Stúdió legfontosabb bázisa a Debreceni Egyetem, azonban a folyóirat más magyarországi és határon túli műhelyekkel is intenzív kapcsolatot tart. Példa erre, hogy a folyóirat szerzőjeként az est vendége volt, és felolvasott Tőzsér Árpád Kossuth- és József Attila-díjas költő, aki a lappal való több évtizedes inspiratív munkakapcsolatáról is beszélt.

Mivel a szerkesztőség tagjai önálló alkotói, illetve kutatói érdeklődéssel és munkássággal is bírnak, a beszélgetés utolsó harmadában szó esett többek között Szirák Péter Grendel Lajos-monográfiájáról (Kalligram, Pozsony, 1995), a monográfus és az író kapcsolatáról is. Az Irodalmi Szemle kérésére Áfra János és Lapis József (akik a májusi számban közöltek verset) költőként is megszólaltak, illetve felolvastak. Áfra János beszélt a kortárs képzőművészethez való viszonyáról, valamint a Termékeny félreértés című, készülő artist’s bookról, amelyet Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművésszel közösen készítenek, és amelyben egyszerre négy „nyelvet”, „kifejezésmódot” rétegeznek és montíroznak egymásba: magyar és angol nyelvű verseket, valamint képi és tipográfiai megoldásokat. Herczeg Ákos Ady-kutató monográfiája (amely a megújult Alföld Könyvek sorozatban megjelenés előtt áll) szintén szóba került, a kötet egyik fejezetével az Irodalmi Szemle májusi számában találkozhatnak az olvasók.

Az esten Csanda Gábor fotózott.

Nagy Csilla (1981, Balassagyarmat) irodalomtörténész, kritikus, az Irodalmi Szemle szerkesztője, 2005-2008 között az Alföld Stúdió tagja.