Mezei Gábor: Irodalom és örökség IV.

Jens Mattke felvétele

a.2. a véletlen látogatás

a levegő sötét tömegében seregélyek,
semmi mozgás. lélegzeted visszatartod,
kívülről kitölt a hangok hiánya. mintha
állna valaki az ajtó előtt, rögtön kinyitod,
sehol senki. a küszöbön, borostyánkő
csiszolt lapjai között, ottragadt bogár,
alatta cetli, írása sűrű, szavait nem,
az egészet érted. a csápja megmozdul,
rájössz, hogy meztelen vagy. derekad
táján, hátul, ahová a tetanuszt kapod,
az a végtelen, hely nélküli sérülékenység.
a fájdalom hideg sejtése a bőr túlvékony
fátyla alatt, a tűszúrás, teljes felületén,
a folyadéknak engedő, maradandó agónia.

a.2.1.

vágást látsz az alkarodon, a folyosón lengőajtó,
látszik rajta a becsapódás mozgalmas maradéka.
a vasszerkezet múló feszültsége, az enyhülő huzat,
a fémízű, idegen lehellet, a pókhálóforma törés
az üveg drótrácsos, homorú felületén. jobb,
ha végig maradsz. odabent, a szekrények között
csak a markod tudja, melyik fiókot keresed,
mégis a méreted minden ruha. rád van öntve,
a megszűnésig lassuló légmozgásban bőröd szárad
a szállópor biztosan növekvő szemcséi alatt.
csöpög a csap, egyre ritkábban, a kagylóban
tömött ólomkúp. fejed fölött megpattan egy izzó,
hangtalan szilánkok, pórusok telnek el velük,
órák múlnak az állandó, részletes nyugtalanságban.

Mezei Gábor (1982, Gyöngyös)

Költő, szépirodalmi szerkesztő.