Polgár Anikó versei
Kép: Natasha Barova, ujno.sk
BORDÁK A CSÓNAK BELSEJÉBEN
Először megjelölt és kivágott, aztán kiformált,
mint egy csónakot a mesterember.
Kemény ütésekkel törte át a háncsot, a kérget, a rostokat.
Szólni se mertünk, pedig hallottuk a csapásokat.
Aztán fokozatosan tördelte le ágaid.
Dermedten néztük, és megsimogattuk a még meglévőket.
Hosszában végigvágott és kivájta húsodat,
kapaccsal ütötte belső részeid.
Ekkor már kiáltoztál, köpöztél, dühöngtél,
artikulálatlan, emberen túli hangokon.
Roskadoztál, záródtál volna össze, önmagadba,
ahogy a levált kéreg csavarodik,
de kicövekeltek facövekekkel.
Hajlítható lettél, megpárgolt, megpuhított.
Csodálkoztunk, hogy lehet ilyen hajlott háttal járni,
ennyire meggörbedve, arccal ilyen közel az anyaföldhöz.
Bordák a csónak belsejében: maguktól görbülő ívfák,
egyre kitapinthatóbbak, egyre kevesebb rajtuk a hús,
egyre erőteljesebb a görbület.
Egyre soványabb lettél és egyre bővebbek a pizsamák:
kellenek a szellős ruhadarabok, azokat sem könnyű rád cibálni,
a merev kéz nehezen találja meg a helyét.
Vízvetődeszkák a bordák végein,
egy darabig még hárítanak.
Kívül egyre gyorsabb a sodrás
és belül egyre jobban lelassul minden,
nehéz lenyelni az ételt, nehezen mozdulnak a belek.
Mint mikor a patak vizében keresztbe áll az uszadékfa,
gyűlik, gyűlik a fennakadás,
aztán áttör majd egyszerre mindent,
és ömölni fog, minden irányba, kontrollálatlanul.
MINT A KÖNNYŰ NYÁRFACSÓNAK
Sodródsz, mint a könnyű nyárfacsónak,
két világ között. Egy részed – sudár fa – ott maradt
az erdőben, legyökerezve, más részed – kivájt húsú,
bordákkal kicövekelt csónak – útnak indult, lefelé a folyón.
Csövek, zsinórok, a kijelzőn hullámvonalak,
az élethez még visszahúzó, fogódzó szőlőkacsok.
Nebola som doma, keď ju odviezli sanitkou.
A fotelban a hűlt helyed,
és a mentők szirénázó hangja a csöndben.
Mindig az oldaladon feküdtél, összegörbedve,
egyre görnyedtebb volt a hát,
most kiegyenesedett, mint a koporsóban.
A folyosón, a kijáratnál próbálom kibogozni
a köpeny zsinórját a hátamon.
Stačí roztrhnúť, to sú všetko jednorazové,
minden mehet az ajtó melletti szemétkosárba,
ide úgyis csak egyszer jöhet az ember.
Kétszer haltál meg, és másodszor is elsirattunk,
az újjáélesztésed utáni harmadnapon.
A nyárfacsónakot az erős szél egy darabig vissza-visszafújta,
de a folyó árja győzött végül, megállíthatatlanul.
A part közelében fehér a víz,
fehér agyagból vannak a parti sziklák.
Ahogy süllyedsz, egyre messzebb kerül az ég,
de itt van közel is, itt van a csónak mellett:
folyékony égdarabok, rezegnek, széttöredeznek
és összeállnak egy-egy percre a víztükörben.
Az Irodalmi Szemle nyomtatott változata a 2026-os évre megrendelhető a következő e-mail-címen: madachegyesulet@gmail.com.
Megvásárolható az alábbi boltokban: Molnár-Könyv (Dunaszerdahely, Vámbéry Ármin tér 55/14.; Galánta, Fő utca 918/2; Vágsellye, Alsó utca 524/1.), Diderot (Komárom, Lúdpiac tér 4810.), Írók Boltja (Budapest, Andrássy út 45.).
Az Irodalmi Szemle mind nyomtatott, mind interneten elérhető pdf-változatban olvasható, illetve megrendelhető.
Az Irodalmi Szemle nyomtatott változata a 2026-os évre megrendelhető az Irodalmi Szemle és a Madách Egyesület honlapján, ugyanitt megvásárolható a februári szám nyomtatott és pdf-változata is.
Polgár Anikó (1975, Vágsellye)
Költő, műfordító, a Selye János Egyetem oktatója.