Százdi Sztakó Zsolt versei

Álmodozás

        Éjfélkor kezdődik a legjobb holnap,
        mert ránk fér már egy jobb kor,
        mint amilyet a próféták jósoltak,
        nem is kezdődhetne jobbkor.

Kesergő

        Vízbe vesző nyomokon,
        Megyünk úttalan utakon,
        Hol hazát a hontalan nem remél,
        De a sóhaj azért még utolér.

        Olyan vagyok, mint a bitang árva,
        Kilökve, jussa nincs a nagyvilágba,
        Kilökve pőrén a pusztaságba,
        És a sorsát hiába várva.