Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből

(szeptember–október)
Az őszi sikerkönyv
Borítékolható, hogy az őszi könyv-újdonságok között kiemelt helyet szerez magának Kertész Imre új kötete – nem, megint nem regény, hanem naplókötet, méghozzá a 2001 és 2003 közötti évek-ről, amikor komoly változások álltak be az író életében. A könyv Mentés másként címmel jelenik meg – a Microsoft és Juhász Katalin (akinek 2001-ben ugyanezzel a címmel adta ki verseit az AB-Art kiadó Pozsonyban) remélhetőleg békén hagyja ezért a gyenge poénért a szerzőt. Kertész tulajdonképpen minden írásában nagy arányban hozta az életrajzi elemeket, az új kötet egyik érdekessége lehet, hogyan válik szét (szétválik-e) benne a prózaíró, az eszszéista és a naplóíró.

A Jelenkor a csőd szélén
Szeptemberben sokkolta az irodalmi közvéleményt, hogy az egyik legjelentősebb magyar irodalmi lap, a pécsi Jelenkor, mintegy görögösen, fizetésképtelenséget jelentett. Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője nyílt levélben kellett hogy a nyilvánossághoz folyamodjon segítségért, miután a Baranya megyei önkormányzat kikosarazta őt. A lapot a pécsi önkormányzat húzta ki valamennyire a csávából egy másfél millió forintos adománnyal, ám a helyzet állítólag így sem túl megnyugtató. Gyorsan szerveztek is egy estet a Litera gazdái, melyet a Jelenkor helyzetének szenteltek, s arra próbáltak receptet találni, hogyan lehet manapság fenntartani az irodalmi folyóiratokat. A beszámolók alapján a receptet nem sikerült megtalálni, ellenben bizonyságot nyert, hogy szinte az összes irodalmi lap a Jelenkorhoz hasonló helyzetben van Magyarországon. A szeptember nyílt levelekben gazdag volt idén (nyíltak a levelek), az írószervezetek egyenesen a magyar miniszter-elnökhöz fordultak segítségért, anyagi ellehetetlenítésük okán.

Pozsonyi költészeti seregszemle
A szeptemberi Ars Poeticának az a Nemes Z. Márió volt az egyik vendége, akinek Ruka v stene címmel jelent meg a fesztiválra egy könyve szlovákul, Macsovszky Péter fordításában. A korábbi telepes költőről Macsovszky Péter azt nyilatkozta Szegő Jánosnak a – kiváló cikkekkel, tudósításokkal, interjúkkal, kritikákkal, miegymással telezsúfolt – kulter.hu-n (A szürrealizmus félreértett hagyatéka, szeptember 2.), hogy „szuggesztív és helyenként horror-hangulatú költészete” a szlovák költők „merészebbjeit” szólíthatja meg. A magyar szerzők közül Jónás Tamás és Varró Dániel (neki egyébként szeptemberben látott napvilágot az Akinek a lába hatos című gyermekkönyve folytatása, az Aki-nek a foga kijött) látogatott még Pozsonyba a fesztiválra. A fesztivál sok izgalmas programot kínált, például a Költészet és tudomány című előadás, melyben költőket és reáltudósokat „eresztettek egymásnak”.

Frankfurti nyüzsgés
Az e havi Szemlélődésre is jut egy nagy európai könyves eseményről szóló hír-adás: októberben tartották a könyvvásárok könyvvásárát, a frankfurtit, most hatvanharmadszor, izlandi vendégsze-repléssel. A hagyományosan a könyvvásárkor kiosztott, nagy (közéleti) presztízsű Béke-díjat ezúttal Boualem Sansal algériai író vehette át. Magyar részről Garaczi László volt ezúttal a főszereplő, akinek Arc és hátraarc című regénye szeptemberben jelent meg németül, Ausztriában.

Protokoll szerint
2004/2005: A Nibelung-lakópark;
2005/2006: Kazamaták (Papp Andrással); 2007/2008: Asztalizene;
2010/2011: Jeremiás, avagy Isten hidege.
Aligha férhet hozzá kétség, hogy Térey János az elmúlt évtized legsikeresebb magyar drámaírója, ezt világosan bizonyítják nemcsak a Színházi Kritikusok Céhe által kiosztott, a legjobb új magyar drámáért járó díjak (a 2010/2011-es Színikritikusok Díját szeptember 25-én osz-tották), hanem a kritika és a közönség egyöntetű támogatása is. Térey termé-kenysége páratlan: Protokoll című, 2010 legvégén megjelent verses regényében is képes volt újat produkálni, amellett, hogy folytatta az Asztalizenével kezdett sorozatát.   (szalzo)