Holmi – Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből

Tokaj: írótábor ellentmondásokkal
A 2012-es, 40. Tokaji Írótábort parázs viták kereszttüzében rendezték meg. Az augusztus 14. és 17. között tartott rendezvény az Eltiltva és elfelejtve címet kapta, és a szervezők felhívása már hónapokkal ezelőtt heves vitát váltott ki (Schein Gábor az ÉS hasábjain kritizálta a felhívást, majd a vita más fórumok-ra is átterjedt).

A tábor után a szervezők az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatukban azt hangsúlyozták, károsnak tartják a kánonok egységesítésére való törekvéseket és a kánonok alakulásának politikai befolyásolását, s céljuk a kommunista diktatúra 1945–1965 közötti idő-szakában elhallgatatott, eltagadott írók visszaemelése volt az irodalmi köztudatba. Számos kritika érte a szervezőket amiatt, hogy az elhallgattatott szerzőket vizsgálva csak az 1945 utáni időszakra figyeltek, az azt megelőző eseményeket figyelmen kívül hagyták. A szervezők tájékoztatása szerint a táborban idén kétszáz látogató fordult meg.

Temesi Ferenc: az ő Bartókja ilyen
Egyes helyeken az idei nyár legfőbb irodalmi eseményeként kezelik Temesi Ferenc Bartók című regényének megjelenését. Az Új Szó szerint például a Bartók című regény „vitathatatlanul a nyár legjelentősebb regénye” (Juhász Katalin: „Az én Bartókom ilyen”). Ennél jóval kiábrándultabb Molnár Szabolcs, aki Párhuzamosok, találkozzatok! címmel a Magyar Narancsban megjelent kritikájában „bosszantó modorosságok-ról” és giccses elemekről beszél a regény kapcsán. Szöllősi Mátyás szerint (Hármashangzat, kultura.hu) „Temesi Ferenc könyve nemcsak bevezet egy nagyon is személyes Bartók-kép rejtelmeibe, de azt is megmutatja, hogy zene és nyelv nagyon is összetartozik, valahol egyek.”

Rükverc: 2013-ban színházban is
Máté Gábor rendezésében kerül bemutatásra a Katona József Színházban Kerékgyártó István Rükverc című regénye 2013-ban (a bemutató időpontja: 2013. január 25.). Kerékgyártó István negyedik könyve, amely szimplán „próza”-ként határozza meg magát műfajilag, ugyancsak kedvező kritikai fogadtatásra talált. „Amit Kerékgyártó István új köny-vében elénk tár, az látlelet korunkról, szociológiai hitelességű rajz a társadalom eme szegmenséről, és mindenekelőtt szikár, nagyon pontos próza” – írja róla Sántha József a revizoronline.com-on (Árral szemben olvasni). Tarján Tamás szerint (1953–2011 – Rükverc, kultura.hu) azt emeli ki a könyvvel kapcsolatban, az a brutalitás színes leírásában különösen erős: „Az író ura az alantasság esztétikumának: taszító szituációk, undok látványok, szagok és anyagok, hátborzongató és morbid képek nyerik el megokolt, nélkülözhetetlen helyüket a szövegezésben és a szerkezetben.”

Szabadság: magyarul is szeretik
Jonathan Franzen eredetiben 2010-ben megjelent „régimódi családregénye”, a Szabadság, amelynek révén Franzen az egyik legjelentősebb amerikai íróvá lépett elő (Barack Obama is kedvenc könyvei között tartja számon) magyarul is értő olvasókra talált. Babiczky Tibor a Népszabadságban Irónia nélkül című recenziójában arról tűnődik, az irónia uralmának kora lejárt az irodalomban, s erre példa a Szabadság is. A Magyar Nemzet recenzense szerint (Kovács N. László: A szabadság ára) a regény „igazi frissítő fuvallat a sokszor öncélú, posztmodernnek titulált kísérletezés fejfájós forgatagában”. A Könyvesblog recenziója (Amerika és a szabadság reménye) pedig arra mutat rá, a regény sorai „hipnotikus erővel hatnak, a karakterek annyira élnek, hogy hetekkel az olvasás után sem egyszerű tőlük szabadulni.” (szalzo)

Kegyelet
2012. augusztus 1-jén, hatvanegyedik életévében Érsekújvárban elhunyt PÉNZES ISTVÁN (született: Kürt, 1951. október 19.) irodalom- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró. – Augusztus 7-én, kilencvenegy éves korában Pozsonyban meghalt L. GÁLY OLGA (született: Losonc, 1921. február 10.) költő, műfordító. Emléküket megőrizzük.

Évforduló
140 éve született ALAPY GYULA (Komárom, 1872. október 20. – Komárom, 1936. január 20.) történész, művelődéstörténész, néprajzkutató. – 125 éve született KACZÉR ILLÉS (Szatmárnémeti, 1887. október 12. – Tel-Avív [Izrael], 1980. március 20.) író.  – 105 éve született TEREBESSY JÁNOS (Nyitra, 1907. október 11. – Elmhusst [USA], 1902. január 6.) közíró. – 100 éve született ILKU PÁL (Bulcsu, 1912. október 8. – Budapest, 1973. július 30.) író, újságíró, politikus, továbbá BODNÁR ISTVÁN (Semjén, 1912. október 11. – Budapest, 1988. augusztus 23.) író, újság-író, valamint NEHÉZ FERENC (Dunamocs, 1912. október 16. – Los Angeles [USA], 1979. január 29.) író. – 80 éve született PETRIK JÓZSEF (Sáp, 1932. október 13. – Pozsony, 2001. július 13.) költő.
70 éve hunyt el TELEK A. SÁNDOR (Fülek, 1880. augusztus 5. – Rima-szombat, 1942. október 9.) költő. – 55 éve halott ETHEY GYULA (Dömös, 1878. november 18. – Csejte, 1957. október 3.) történész. – 50 éve halt meg MAGDA SÁNDOR (Iske, 1883. február 11. – Sárospatak, 1962. október 15.) egyházi író, szerkesztő, református püspök, szociológiai író, kritikus. – 45 éve hunyt el  ARANY A. LÁSZLÓ (Betlér, 1909. szeptember 19. – Rozsnyó, 1967. október 13.) nyelvtudós, nép-rajzkutató. – 30 éve halott KÖRNYEI ELEK (Selmecbánya, 1905. július 15. – Budapest, 1982. október 16.) költő, író.