Irodalmi Szemle, 2013. június (Teljes!)

Az Irodalmi Szemle júniusban bemutatja: Város és Emlékezet. Városi legendák és legendás városok.  A városok egyszerre az állandó változások és az értékmegőrzés különféle módjainak terei: egyszerre képviselik a racionális rendezettség és a kusza legendák világát. Ezt a kettősséget igyekeznek feltárni a júniusi Irodalmi Szemle Város és Emlékezet című tematikus blokkjának szövegei.

A teljes tartalom itt tekinthető meg.

A blokkot Kőrösi Zoltán Tavasz című Budapest-prózája nyitja, amely természet és város találkozásának drámáját idézi meg. Gyáni Gábor tanulmánya konkrét, a történelmet megidézni hivatott épületek, terek, jelek és narratívák kapcsán teszi fel a kérdést: amit látunk, valóban a történelem, „vagy a történelem (szándékolt, netán szándéktalan) felidézése csupán?” Václav Kinga tanulmánya (Kulturális kontinuitás és az európai városok) tovább szűkíti a vizsgálódás terét, a városépítészetben keresve a kulturális folytonosság lehetőségét. A soron következő tanulmány (Tóth László: Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez) látszólag kevéssé fókuszál a város emlékezetének problematikájára, valójában azonban nagyon is markáns háttérként jelenik meg benne Pozsony város kulturális emlékezete, amely egyedülállóan színes még a felettébb változékony közép-kelet-európai közegben is („…elmondható, hogy Pozsonyban – s ez tágabb összefüggésben is ritka – fél évszázad alatt kétszer is nagyszabású nyelv- és kultúraváltás zajlott le…”).
Benkő Krisztián tanulmánya (A hétmérföldes csizma) már a szélsőséges fikció világába ránt be bennünket: a szerző a huszadik század egyik legjelentősebb városregényét, Italo Calvino A láthatatlan városok című rejtelmes könyvét vizsgálja, Keserű Józseffel és Orhan Pamukkal Isztambulba indulhatunk egy sétára: Keserű a Nobel-díjas török szerző Isztambul című könyvén keresztül én és város nem minden ellentmondás nélküli viszonyát boncolgatja („nincs választásunk: énjeink többszöröződnek, élettörténetünk újabb elmesélésre vár – mi pedig újra es újra akadályok földjévé válunk önmagunk számára”). A blokk Marinov Iván, a közkedvelt urbanlegends.hu portál szerkesztőjének a városi legendák természetét vizsgáló jegyzetével folytatódik, Gyenes Gábor pedig a kortárs filmművészetben megjelenő városábrázolási stratégiákat vázolja fel esszéjében.
A szám szépirodalmi blokkjában Háy János nénije és bácsija egy élhetetlen város forgatagában kóvályog a Kereszteződés című jelenetben, majd Oleg Pavlov a terrortámadásnak kitett Moszkvába kalauzol el bennünket egy megrázó történetben (Robbantás, Gyürky Katalin fordítása). Folytatódnak Varga Imre Reggelnaplói, majd az Ízlések és pofonok című kritikai rovat következik, ezúttal szintén a város témájára hangolva: Nagy Erika az erdélyi Váradi Nagy Pál Urbia című kötetét vizsgálja, Pethő Anita pedig a közelmúltban Talamon Alfonz-díjjal kitüntetett Zimankó és a Város Szíve című Szászi Zoltán-regénnyel foglalkozik. Folytatódik Soóky László sorozata a Komáromi Jókai Színház jubileumi évadjáról: a kritikus ezúttal a Magyar zombi című előadást veszi górcső alá. A képzőművészet sem hiányzik a lapból: a budapesti Ludwig Múzeum nagy sikerű A meztelen férfi című kiállításáról Mayer Kitti közöl kritikát.
A szám illusztrációs anyaga – némileg rendhagyó módon – több fiatal építész (Csémy Krisztián, Funczik Norbert, Kušnier Andrej, Václav Kinga) városépítészeti terveiből áll össze.

Tartalom

• Kőrösi Zoltán: Tavasz (próza)
• Gyáni Gábor: A város és az imaginárius történelem (tanulmány)
• Václav Kinga: Kulturális kontinuitás és az európai városok (tanulmány)
• Tóth László: Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez (tanulmány)
• Benkő Krisztián: A hétmérföldes csizma (tanulmány)
• Keserű József:  A város és az emlékezet (tanulmány)
• Marinov Iván: Árulkodó városi legendák (jegyzet)
• Gyenes Gábor: Főszerepben: a Város (esszé)
• Háy János: Kereszteződés (jelenet)
• Oleg Pavlov: Robbantás (I.) (elbeszélés, Gyürky Katalin fordítása)
• Varga Imre: Reggelnapló 5. (próza)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Nagy Erika: A kétnevű város (Váradi Nagy Pál Urbia című kötetéről)
• Pethő Anita: Szindbád rendszert vált(h)a(t)na (Szászi Zoltán Zimankó és a Város Szíve című kötetéről)
• Soóky László:  A hatvanadik évad, avagy Clouseau felügyelő megcélozta a béka fenekét (a Komáromi Jókai Színház Magyar zombi című előadásáról)
• Mayer Kitti:  Ádámkosztümben (a Ludwig Múzeum A meztelen férfi című kiállításáról)

SZERZŐINK

Benkő Krisztián (1979): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Bodnár Gyula (1948): költő, újságíró (Nagymegyer); Gyáni Gábor (1950): történész (Budapest, Magyarország); Gyenes Gábor (1984): képzőművész (Pozsony); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Háy János (1960): író, költő, drámaíró, képzőművész (Budapest, Magyarország); Keserű József (1975): irodalomtörténész, irodalomkritikus (Komárom); Kőrösi Zoltán (1962): író (Budapest, Magyarország); Marinov Iván (1976): újságíró (Budapest, Magyarország); Mayer Kitti (1988): kritikus, esszéíró (Budapest, Magyarország); Nagy Erika (1991): egyetemi hallgató, kritikus (Nyárádszereda, Románia); Németh István, Z. (1969): költő, író, pedagógus (Csicsó); Pavlov, Oleg (1970): orosz író; Pethő Anita (1980): irodalomkritikus (Budapest, Magyarország); Soóky László (1952): költő, író, kritikus (Marcelháza); Tóth László (1949): költő, író, műfordító (Dunaszerdahely); Václav Kinga (1984): műépítész (Pozsony); Varga Imre (1950): költő, író, műfordító (Tinnye, Magyarország)