„Az emberi leleményesség határtalan” – Beszélgetés Uricska Ernával, a COVIDictionary szerzőjével

Uricska Erna portréját Horváth Evelin Lina készítette

A koronavírus-járvány magyar nyelvre gyakorolt hatásával már foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben. Ezúttal Uricska Ernával, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskolájának másodéves hallgatójával, a COVIDictionary című járványszótár szerzőjével beszélgettünk az angol vírusnyelvi szavakról és kifejezésekről.

Honnan jött a járványszótár elkészítésének ötlete? Egy új műfajról van szó, vagy találkozhatunk hasonló munkákkal?

Az előző munkahelyemen, ahol elsősorban angol rendészeti szaknyelvet tanítottam, 2013 óta rendszeresen alkalmaztam közösségi oldalakon található bejegyzéseket, videókat a nyelvoktatás során: hol fordítási, hol tömörítési, hol pedig szövegértési feladatok alkalmával. Ezekből az angol nyelvű rendészeti közösségi oldalakból eredeztethető a kutatási témám is. Már 2020 tavaszán felfigyeltem arra, hogy nagyon gyorsan reagált az angol nyelvhasználat a koronavírus-járvány első hullámára, és új szavak, kifejezések jelentek meg benne. A műfaj egyébként új, a témavezetőm, Veszelszki Ágnes magyar nyelvű Karanténszótára az első példája.

Hogyan születik egy szótár? Fel tudnád röviden vázolni, milyen szakaszai vannak a gyűjtésnek és a kötet összeállításának?

Amikor egy kérdőíves kutatással elkezdtem gyűjteni a szavakat, még nem volt meg a fejemben a szótár terve. Az akkori hallgatóim küldték nekem a szavakat, én is gyűjtöttem őket, és valahogy nem volt szívem félbehagyni a megkezdett munkánkat. Így 2020 nyarán a szógyűjtési folyamatot kiterjesztettem a Facebookon a regisztrált ismerősi körömre. Végül kiválogattam a leggyakrabban előforduló kifejezéseket, és kiegészítettem őket definíciókkal is. Körülbelül kilenchónapos folyamatról beszélünk. Mutatok ebből egy részt, amit eddig soha nem adtam közre sehol.

Azóta készült a szótárról egy magyar és egy angol nyelvű recenzió is, melyeket Barnucz Nóra írt, ezek megjelenés alatt állnak.

Milyen trendeket, nyelvi divatokat mutat az angol vírusnyelv? Melyek a legérdekesebb, legmeglepőbb szavak, amelyekkel a szótáradban találkozhatunk?

A legjobban a szóösszerántással létrehozott szavak tetszettek meg, az emberi leleményesség határtalan. Nagyon szerettem a „fogalmam sincs, milyen nap van” jelentésű blursday szót, ami arra utal, hogy a járvány okozta bezártság miatt az ember elveszíti az időérzékét; vagy a pet rent kifejezést, utalva a bérkisállat-sétáltatásra. Nekem ilyenkor mindig bevillantak a fáradt kutyákról szóló mémek, ezek még ebben a nehéz időszakban is képesek voltak megmosolyogtatni az embert.

Látsz-e különbséget az angol és a magyar vírusnyelv között? Elképzelhetőnek tartod-e, hogy a szótárban bemutatott angol szavak beszivárogjanak például a magyar nyelvhasználatba?

Nemrég írtam egy tanulmányt arról, hogy mennyire érdekes az emberi működés: habár különböző nyelveken, mégis hasonló tematikus csoportokban jelentek meg az új szavak. Nem véletlenül, hiszen elsősorban a hétköznapi életünk során felbukkanó új jelenségekre kerestünk fogalmi magyarázatokat. Azt nem gondolnám, hogy általánosságban elmondható, hogy mindenki nyelvhasználatába hasonló számú szó szivárog be, de a fiatalok, akiknek a többsége már nagyon jól beszél angolul, simán használta a covideo (’covidvideo’), staysafe (’Vigyázz magadra!’), stayhome (’Maradj otthon!’) szavakat. Ha jobban megnézzük, már a covid szavunk is eleve angol eredetű szóösszevonás, és anélkül, hogy ezt egyáltalán tudatosítanánk, szinte mindannyian használjuk.

Valószínű, hogy az összeállítás során és azt követően is keletkeztek új szavak. Nehézséget okozott-e számodra, hogy a vírusnyelv születése közben folytattátok a gyűjtést? A terveid között szerepel-e egy bővített szóanyagot bemutató „COVIDictionary 2.0” elkészítése?

Új szavak azóta is keletkeznek, hiszen a negyedik hullám küszöbén állunk. Ha felmegyek bármely angol nyelvű közösségi oldalra, hogy a kutatási témámnál maradjak, hetente olvasok olyan szót, melyet korábban nem ismertem. Nyáron nagy kedvencem volt a vakcinafagyi összetétel. A kifejezések gyűjtésének határidejét a szótár készítésénél valahol meg kellett húznom, így lett belőle 2020 szeptembere. Az azóta gyűjtött szavak pedig majd valamikor egy bővített kiadásban fognak szerepelni. Most más tervem van, de ezt egyelőre nem szeretném elárulni.

Kiknek szól a szótár? Milyen területeken alkalmazható leginkább?

A szótár elsődleges célközönségét az egészségügyben, a szociális területen dolgozó és a rendészeti szakemberek alkotják. Főleg frontvonalbeliektől gyűjtöttük a példákat, így a szótár nagy százalékban tartalmaz ezekhez a területekhez tartozó szavakat és kifejezéseket.  A járvány időtartama alatt a nyelvvizsgán szóbeli témakör volt a járvány és annak társadalmi és gazdasági hatásai, így a közép- és felsőfokú nyelvvizsgára készülőknek is ajánlható volt, de úgy vélem, általánosságban bárki forgathatja, akit érdekel az angol nyelv.

Doktoranduszként bizonyára sok időt fordítasz a disszertációd megírására. Miről fog szólni a munkád?

Jelenleg másodéves vagyok, még vannak kötelező kurzusaim, és a tanév végén vár rám a szigorlat. A disszertáció megírására még van 2-3 évem, az idei tanévem célja a tanulmányaim területén a szakirodalom-olvasás. A témám egy életesemény miatt kicsit tágabb lett az eredeti tervnél – „Digitális szervezeti kommunikáció” –, ami azért különös, mert már az előző tanévben is erre biztatott az egyik oktatóm.

Min dolgozol még? Milyen egyéb terveid vannak?

A terveim elsősorban a kutatási témámhoz kapcsolódnak. Nagyon szeretem megfigyelni az Instagramon zajló kommunikációt, jelenleg próbálom feltérképezni és összegyűjteni a legjobb profilokat a szervezeti kommunikáció szempontjából. Így a magyar, de a szlovák rendőrség Instagram-profilja is a kedvenceim közé tartozik. De az élet mindig hoz meglepetéseket, lásd ezt az interjút, de említhetem a Selye János Egyetemen tartandó könyvbemutatómat is a Tudomány Hetén 2021. november 11-én.

Istók Béla (1990, Rimaszombat)

A  Selye János Egyetem adjunktusa