2020-01 Posted 2020.01.08. by admin |0

Ivan Karamazov: Vallomás

Utálom az inkvizítorokat – ezeknek mindig igazuk van, kíméletlen, szelíd igazságuk ormairól küldik vissza Jézust oda, ahonnan érkezett, tudják, az ember úgysem változik meg, nem jámborság, empátia, hit kell neki, ezekről csak jóllakottan...

2020-01 Posted 2020.01.07. by admin |0

Komor Marcell: Köd előtted

Ez a hegytető az egyetlen pont, az egyetlen magaslat, ahonnan a város nem önmagára tekint vissza tetszelegve, hanem valahová el… Eltekint önmagától. A városhoz tartozik, de azon kívülre néz. Hátat fordít neki, egy meredek lejtőre szegezi a...

2020-01 Posted 2020.01.05. by admin |0

Sonja Raaf: Rostok

Összekarcolt csont vagyok, elszíneződés a hártyás bőr felszínén, megfolyás egy magára maradt test alatt, amely most, ahogy húsában lárvák tobzódnak, kiokádja az eddig benne tenyésző légiót. Vagyok a dolgok bánata, temetési menet kajla vázlata...