Tartalom Borbély Szilárd Csehy Zoltán: A nyelv túlérett (vers) Korpa Tamás: Biztoshogynem, Édesmindegy (vers) Magolcsay Nagy Gábor: Holdkór (vers) Tóth Kinga: Építők (vers) Forgács Miklós: úgy döntöttem, megvárom borbély szilárdot, de a...
(Variációk Borbély-témákra)
I.
A zene csak az idő pulzusa,
˙˙˙a vakság pótadománya,
az átállás változó kurzusa
két társunk, a vízlepergető lombok alatt, Biztoshogynem,
Édesmindegy, kísérj át. emlékezetből kísérj
„Ne még! Ne jöjjön el még most az
éjjele. A képernyőre árnyékot bocsát a feszültség-
kímélő. A Virrasztás Hegyén, amíg a Nap kél,
hogy elbírja a terhet, amit az éjszaka jelentene.” (Borbély Szilárd: Az Éjszakához)
Borbély Szilárd emlékére
9
hány kő kell baustein
a nyelv a ház a szavak
„…hogy bújna…”
(Borbély Szilárd: Hosszú nap el)
Az örökké valóság
olyan, mint a Hajnal,
amelyre nem ébred
többé az Őrangyal.
„A költészet agresszivitását már nem viselem el”
Borbély Szilárd
Otthagytam a szakmunkásképzőt, ez körülbelül
rá egy hónapra volt. Beállított két haver, menjünk el
valamerre, majd kirúgunk a hámból. Nagynehezen
ha emlékezni kell oly jó voln még felejteni
elálldogálni még egy keveset
Ahogy kanyarodok ki a Múzeum körútra ott a
van egy benzinkút a ahol kábé ott észrevettem
hogy egy rendőrautó jött a mögöttem aki levillogott
Borbély Szilárd (1963–2014)
Be akarsz lépni egy ajtón,
de nem nyílik, képtelenség benyitni,
a kilincs a kezedben marad,
(in memoriam Borbély Szilárd)
aki apostolok lábnyomából ködöt iszik az
nem hihet a forradalomban
lampionokat ereget parancsra
születésnapi tortája vörös csillag
narancsra pénze sosincs