Napló
Csehy Zoltán az idei Madách-díjas
A Szlovák Irodalmi Alap díjait a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának pozsonyi székházában június 19-én adták át. A legjobb magyar nyelvû kötetért odaítélt Madách-díjat Csehy Zoltán vehette át Parnassus biceps című tanulmánykötetéért. A két részbõl álló kötet elsõ része az itáliai humnaista-reneszánsz Parnasszus néhány fontos költészettörténeti ese-ményérõl tudósít, a másik része a magyarországi humanizmusról, a neolatin irodalom magyarországi fogadtatásáról, illetve a régi magyar irodalom antikizáló törekvéseirõl ad képet. A kötetet a Kalligram Kiadó jelentette meg. Csehy Zoltán munkásságát Keserű József, a Madách-díj bizottság elnöke értékelte, napjaink legkiemelkedõbb irodalomtudományi teljesítményeként jellemezte. Nívódíjat kapott Barak László legszebb versei című kötete (AB-ART kiadásában), továbbá Németh Zoltán Állati nyelvek, állati versek című kötete (Kalligram) és Beke Zsolt Az irónia hurka című tanulmánykötete (Nap Kiadó). Két kötetet, Uršula Kovalyk Travesztia show (Travesty šou) című novelláskötete fordításáért Horváth Erikának, Pavel Vilikovský: Emlékek ura (Pán spomienok) című kötetének fordításáért pedig Hizsnyai Ildikónak ítélték oda a nívódíjat. Az említett műveket az AB-Art, illetve a Plectrum Kiadó jelentette meg. Az Irodalmi Alap díját a szlovák irodalmi élet kiváló képviselõje, Milan Rúfus nyerte el Vernos (Hűség) című verseskötetéért.
Duba Gyula Talamon Alfonz-díja
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Diószegi Polgármesteri Hivatal szer-vezésében a prózaírók munkássága elismerésére alapított Talamon Alfonz-díjat a Tevel Hotel dísztermében május 30-án adták át. Furcsasága a díjazásnak, hogy az idén három jelölt (Duba Gyula, György Norbert és Szalay Zoltán) versengett a díjért, s az Oscar-díjátadás (Sic!) mintájára a titkos borítékból került elõ a díjazott neve. A ceremóniamester Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke volt. Az idén Duba Gyula munkásságát találták méltónak arra, hogy (Grendel Lajos és Kovács Magda után) neki ítéljék a díjat. A József Attila-díjas író munkásságát Tóth László, József Attila-díjas költõ méltatta.
(Nem tudni, persze, hogy az SZMÍT vezetõi akkor vannak-e szerepzavarban, amikor az Oscar-díj mintájára adják át a díjat, vagy akkor, amikor a Talamon-díjat nem a fiataloknak adják – ahogy az természetes lenne! –, hanem érdemdús, sok évtizedes alkotómunkát maguk mögött tudó tapasztalt prózaíróknak, a prózaírás mestereinek.) F. Z.
Magyar Örökség Díj Frideczky Jánosnak
A Magyar Köztársaság Kulturális Minisztériumának kuratóriuma június 21-én, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adta át az idei Magyar Örökség Díjakat. A hét kitüntetett egyike volt Frideczky János, a Pozsonyi Casino (legújabb kori) alapítója és fenntartója. Munkásságát Mács József író méltatta.
Elhunyt Sánta Ferenc
81 éves korában elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas író. 1927. szeptember 4-én született Brassóban, székely szegényparaszt családban. Gyermekkorát Sepsibikkszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsvárott töltötte. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a román visszacsatolás miatt az utolsó évet 1945-ben a debreceni református kollégiumban folytatta, tanulmányait azonban félbehagyta. Megnõsült, sokféle foglalkozással próbálkozott, ipari munkás, bányász, majd katonatiszt lett. 1958. szeptember 1-jétõl az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1968 óta írói munkásságából élt.
1954-ben egy író-olvasó találkozón Szabó Pálnak megmutatta Sokan voltunk című elbeszélését, az hamarosan meg is jelent az Irodalmi Újságban, s lesöpörte a színrõl a parasztábrázolás sematikus darabjait. Szerepet vállalt a Petõfi Körben. Alapvetõ morális kérdéseket feszegetõ életművének java a 60-as években látott napvilágot (Farkasok a kü-szöbön, 1961; Az ötödik pecsét, 1963; Húsz óra, 1964; Az áruló, 1966), ezek számos külföldi kiadást, színpadi és filmes feldolgozást is megértek. Gyűjteményes elbeszéléskötete (Isten a szekéren, 1970) óta új szépirodalmi alkotással nem jelentkezett, csak esszéit, interjúit kötötte egybe: A szabadság küszöbén (1993). Több művébõl készült film és tévéfilm. A Húsz óra és Az ötödik pecsét c. regényei 23 nyelven jelentek meg (angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb stb.). József Attila-díjat 1956-ban és 1963-ban, Kossuth-díjat 1973-ban kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 1991-ben tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért Díjat és Hazám-díjat kapott. – dz-
Meghalt Csingiz Ajtmatov
A kirgiz író hetvenkilenc éves volt. Csingiz Ajtmatov június 10-én egy nürnbergi kli-nikán súlyos tüdõgyulladásban hunyt el. 1928. december 12-én a kirgizisztáni Sekerben született. Édesapját 1937-ben letartóztatták és kivégezték, így édesanyja és testvérei taníttatták. Kirgiz nyelven írt elsõ elbeszélései 1952-ben jelentek meg.
A második világháború idején játszódó Dzsamila szerelme című kisregénye tette világhírűvé, amelyet Louis Aragon fordított, s „a legjobb szerelmes regényként” méltatott. A férjét egy háborús veterán kedvéért elhagyó kirgiz fiatalasszony története nagy vitát robbantott ki a muzulmán többségű, férfiak uralta társadalomban. A versenyló halála (1967) egy-szerű, erõteljes népi motívumaival a korszak óvatos, de hiteles kritikája volt.
1970-ben adták ki a Fehér hajót, melyben gyermeki nézõpontból ábrázolja a kirgiz hétköznapokat. 1981-ben folyóiratközlésben jelent meg Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regénye. A Vesztõhely című 1986-os regénye kábítószerekrõl, annak termelésérõl és ke-reskedelmérõl szól. Utolsó regénye, az Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) a közelmúltban jelent meg magyarul.
Eltemették Ján Johanidest
Hetvennégy éves korában, június 5-én elhunyt Ján Johanides, a szlovák szépirodalom kiemelkedõ alakja. A hatvanas években jelentkezõ írónemzedék legjelentõsebb prózaírója. Azok közé az írók közé tartozott, akik 1956 után a Mladá tvorba című folyóirat körül csoportosultak. Novelláskötete (Súkromie/Magánélet címmel) 1963-ban jelent meg. A szlovák prózában õ honosította meg az egzisztencializmus, a szürrealizmus és az antiregény elemeit. Munkásságát Sartre és Camus filozófiai gondolkodása hatotta át. A letagadott varjak (Nepriznané vrany, 1978) és A betétkönyv balladája (Balada o vkladnej knižke, 1979) című regényei, Koncsol László fordításában, magyarul is megjelentek. Június 12-én a vágsellyei temetőben vettek tőle végső búcsút.