Holmi
ÉVFORDULÓ
105 éve született Manga János (Pereszlény, 1906. június 24. – Budapest, 1977. szeptember 2.) néprajzkutató; 80 éve, 1931. június 21-én hunyt el Budapesten ÖLVEDI LÁSZLÓ költő (született: Érsekújvár, 1903. május 22.); 15 éve, 1996. június 19-én hunyt el Kolozsvárott BALOGH EDGÁR közíró, művelődés- és közösségszervező, a Sarló mozgalom elindítója (született: Temesvár, 1906. szeptember 7.).
KÖSZÖNTŐ
Június 9-én 80 éves JAROSLAVA PAŠIAKOVÁ irodalomtörténész, a magyar avantgárd és a cseh–magyar irodalmi kapcsolatok kutatója; 75 éve, június 1-jén született KONCSOL LÁSZLÓ költő, esszéíró, műfordító, irodalom- és művelődéstörténész; 55. életévét tölti be június 22-én HIZSNYAN GÉZA színikritikus, színházi szakíró. Gratulálunk!
HOL, MI
Az Ujváry Zoltán szerkesztette debreceni Ethnica nemrég megjelent ez évi 1. számában Koczó József Tudósportré a végekről címmel írt hosszabb életút-értékelőt CSÁKY KÁROLY etnográfus munkásságáról. Ugyanebben a számban Hála József A hatvanéves Csáky Károly köszöntése címmel közölt cikket a jeles néprajzkutatóról. A Börzsönyi Helikon áprilisi számában Csáky Károly verse, valamint Ivánka István, a poétalelkű gazda és közéleti ember című írása olvasható.
A salgótarjáni Palócföld legfrissebb, 2011. 2. számában többek között HODOSSY GYULA versei, N. TÓTH ANIKÓ és SZALAY ZOLTÁN kisprózái olvashatók, s közli a lap Petővári Ákos recenzióját MÁTÉ LÁSZLÓ Sziliceföld, Sziliceföld… című kötetéről, illetve MIZSER ATTILA ismertetőjét ALABÁN FERENC Az emancipált kontextus című tanulmánykötetéről.
Áprilisban jelent meg a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Opus című kéthavi irodalmi folyóiratának ez évi 2. száma, mely többek között PASZMÁR LÍVIA és BALÁZS F. ATTILA műfordításait, MÉSZÁROS LÁSZLÓ A szürke titok című scifi-novelláját, SÁNTA SZILÁRD Volt egyszer egy cyberpunk és HEGEDŰS ORSOLYA Az alternatív történelem mint fantasy, továbbá KESERŰ JÓZSEF és SZALAY ZOLTÁN recenzióját közli Alain Badiou A század, illetve Térey János Protokoll című könyvéről. A lap pályakezdők számára fenntartott mellék-letében, a Peronban HAJTMAN KORNÉL, MONOZLAI FLÓRA, PUZSÉR ZSUZSANNA, SÓS DÓRA, TAKÁCS ZSUZSI, TAR CSILLA, TÓTH TÍMEA és VÖRÖS GERGELY munkái olvashatók.
Áprilisban jelent meg a békéscsabai Bárka ez évi 2. száma is NÉMETH ZOLTÁN verseivel.
A szegedi Tiszatáj áprilisi száma részletet közöl GRENDEL LAJOS Négy hét az élet című regényéből. Ugyanebben a számban Bod Péter értékeli Kossuth-díjas írónk A modern magyar irodalom története című monográfiáját, megállapítva: „Összességében üdvözlendő a kötet, jó tudni, hogy van. Stílusáról nekem mindent elmond, hogy elsőre úgy olvastam, mint egy regényt. […] Van abban valami megnyugtató, hogy a laikus, de érdeklődő olvasók, a középiskolások, de még inkább a felsőoktatásban tanulók a múlt század irodalmának lexikai tudásanyagán kívül irodalmi szemléletet, hozzáállást, értelmezői attitűdöket is ebből a valóban korszerű kötetből sajátíthatnak el.” Grendel regényéből részletet közöl a debreceni Alföld áprilisi száma is.
Április 2-án JAKUBECZ MÁRTA találkozott érsekújvári olvasóival Csendbe rejtett kulcsszavak című könyve megjelenése kapcsán.
Április 8-án Egerben mutatatta be a Szlovákiai Magyar Írók Társaságát, illetve folyóiratát, az Opust NAGY ERIKA író, a Társaság titkára.
Április 9–10-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Hozz magaddal egy másik írót egy másik országból elnevezésű rendezvényének, a mai magyar és közép-kelet-európai irodalom jeles szerzői mellett BARAK LÁSZLÓ költő és Mila Haugová szlovák költő volt a vendége.
Április 11-én Gál Tamás színművész és Lakatos Róbert brácsaművész társaságában – a Jöttünk külhonból… című, TÓTH LÁSZLÓ költő, író verseiből összeállított műsorukat adták elő két kaposvári középiskolában a Költészet Napja alkalmából. Szintén költészet napi rendezvénynek voltak a vendégei ugyanezen a napon Gellén KULCSÁR FERENC és ZIRIG ÁRPÁD költők. Zirig Árpád április 13-án a nyárasdi könyvtár vendége volt, ahol NAGY ERIKA mutatta be őt olvasóinak.
Április 11-én a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának Versbetörés sorozatában Z. NÉMETH ISTVÁN és BALÁZS F. ATTILA az érsekújvári, HIZSNYAI ZOLTÁN a komáromi, SZÁ-SZI ZOLTÁN a rimaszombati, JUHÁSZ KATALIN a somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban, VIDA GERGELY pedig a dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Magángimnáziumban vett részt költészet napi író-olvasó találkozón.
Április 11-én a budapesti Magyar Kultúra Alapítvány költészet napi felolvasó estjén HODOSSY GYULA költő képviselte a szlovákiai magyar irodalmat.
Április 13-án a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának vendége volt Tóth László író, lapunk főszerkesztője, ahol mintegy száz egyetemista jelenlétében tartott előadást az Irodalmi Szemléről. A találkozót H. NAGY PÉTER egyetemi oktató, irodalomtörténész vezette. Az Új Szó április 23-i számának Szalon rovata MISLAY EDIT beszélgetését közli TÓTH LÁSZLÓVAL az Irodalmi Szemléről (Múltjában benne van a jövője is…); ugyanazon az oldalon Lángh Imre László ismerteti lapunk áprilisi számát.
Április 13-án, többek közt BÍRÓ SZILÁRD író, zenész volt a pozsonyi Expired Passport Music Club vendége. Bíró Szilárddal az Új Szó április 26-i számában JUHÁSZ KATALIN készí-tett interjút Fiatal „székíró” a középkor bűvöletében címmel.
Április 13-án mutatta be új könyveit a Budapesti Szlovák Kulturális Intézetben a pozsonyi KALLIGRAM KÖNYVKIADÓ. A rendezvényen többek között GRENDEL LAJOS Négy hét az élet című új regényét Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész, a szlovák Pavol Rankov Szeptember elsején (vagy máskor) című, MÉSZÁROS TÜNDE fordította regényét CSANDA GÁBOR kritikus, szerkesztő értékelte. GRENDEL LAJOS regényéről az Új Szó április 16-i számának Szalon rovatában SZALAY ZOLTÁN (Az emlékek avas szaga), az Új Szó április 23-i számában pedig Szegedy-Maszák Mihály írt. A Kalligram egyébként az idén április 14–17-e között megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvvásáron is önálló standdal volt jelen, melynél a kiadó szerzői dedikálták legújabb műveiket (többek között HUNČÍK PÉTER is, Határeset című regényének immár harmadik kiadását). A Kalligram egyébként több könyvbemutatót is tartott a vásáron, az Év Kiadója Díjért folyó versenyben pedig a harmadik he-lyen végzett a Magvető, illetve a Kossuth Kiadó mögött.
Az április 14–17-e közti XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvvásáron önálló standdal vett részt a Kalligram mellett a MADÁCH-POSONIUM KÖNYVKIADÓ is, a többi szlovákiai magyar kiadó könyveit pedig a budapesti Xantusz Kft. által működtetett FELVIDÉKI MAGYAR KÖNYVKIADÓK standján lehetett megvásárolni. Közülük a dunaszerdahelyi LILIUM AURUM KÖNYVKIADÓ két könyvbemutatóval is színesítette a fesztivál műsorát.
Április 14-én felső tagozatos dunamocsi alapiskolásokkal beszélgetett a Hess hegy titka és a fapapucsok című ifjúsági regényéről s általánosságban az ifjúsági irodalomról M. CSEPÉCZ SZILVIA író.
Április 15-én XVII. alkalommal rendezték meg Garamkövesden a Gyurcsó István Emléknapot, melynek keretében előbb egy szavalóversenyre került sor, melyen HIZSNYAI ZOLTÁN költő, NAGY ERIKA író, az SZMÍT titkára, valamint HAJTMAN KORNÉL, a SZMÍT Fiatal Írók Körének tagja értékelték a fellépőket, ezt követően pedig HODOSSY GYULA költővel beszélgetett író-olvasó találkozón M. CSEPÉCZ SZILVIA költő, író. Az emléknap résztvevői végül megkoszorúzták a falu jeles szülöttei: GYURCSÓ ISTVÁN költő mellszobrát, valamint Dr. HUBIK ISTVÁN műfordító, szerkesztő emléktábláját.
Április 18-án Pozsonyban, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának hagyományos beszélgetéssorozatában MIKLÓSI PÉTER ezúttal a nyolcvanéves MÁCS JÓZSEF írót faggatta élet-útjáról, művészetéről. Mács József május 7-én részt vett Budapesten a Magyar Művészeti Akadémia ez évi közgyűlésén.
Április 28-án a dunaszerdahelyi Budapest Kávézó Vámbéry Irodalmi Estek sorozatában BARAK LÁSZLÓ Halálnepper című verseskötetét mutatta be H. NAGY PÉTER irodalomtörténész, kritikus. Az estet CSANDA GÁBOR kritikus, szerkesztő vezette; közreműködött Gál Tamás színművész.
Április 29-e és május 1-je között rendezték meg Rimaszombatban a XX. Tompa Mihály Orszá-gos Vers- és Prózamondó Versenyt, melynek egyik kísérő műsora volt az a matiné, melyet TŐ-ZSÉR ÁRPÁD, KONCSOL LÁSZLÓ, KOVÁCS MAGA és HIZSNYAI ZOLTÁN írók részvételével szerveztek. A rendezvényen egyidejűleg Gál Tamás színművész és Lakatos Róbert brácsaművész is előadta a TÓTH LÁSZLÓ verseiből készült, Jöttünk külhonból… című műsorát.
Április 30-án, Mérföldkövek címmel, XV. alkalommal rendezték meg Udvardon a szlovákiai magyar helytörténészek országos találkozóját, melyen GÁGYOR JÓZSEF néprajzi szakírót, helytörténészt a Pro Patria Honismereti Szövetség Patria Díjával tüntették ki.
Április 30-án a komáromi Teátrum Polgári Társulás GYÜRE LAJOS A rebellis című, II. Rákóczi Ferenc ifjúkoráról szóló, Dráfi Mátyás rendezte történelmi játékával lépett színpadra. A darabbal a társulat május 2-án Pozsonyban is vendégszerepelt.
A pozsonyi Kalligram májusi száma többek között közli NÉMETH ZOLTÁN Illuminációk című hosszúversét, továbbá G. KOVÁCS LÁSZLÓ fordításában Patrik Ouředník verseit.
A Szegeden megjelenő Tiszatáj májusi száma „Pán kolléga” a lét zebráján címmel részletet közöl TŐZSÉR ÁRPÁD 1999-es naplójából, mely az idei Könyvhétre jelenik meg a Kalligram Könyvkiadónál Érzékek csőcseléke címmel.
A debreceni Alföld májusi számában KESERŰ JÓZSEF értékeli VIDA GERGELY Babits-olvasatok című tanulmánykötetét.
Május 2-án Budapesten kiosztották a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-díjait, ahol Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjban részesült SÁNDOR ANNA nyelvész, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője.
Május 4-én SZÁSZI ZOLTÁN költő, író volt az érsekújvári IrodalmiKorzó vendége, akivel a műsorban, a házigazda JUHÁSZ R. JÓZSEF költő, művelődés- és művészetszervező köszöntője után BÁRCZI ZSÓFIA író, irodalomtörténész és H. NAGY PÉTER irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az író Kamasz című (verses) képregényéről.
Május 4-én a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Juhász Gyula Ifjúsági Klub Lovas Ildikó, szerbiai magyar íróval beszélgetett N. TÓTH ANIKÓ író, egyetemi oktató.
Május 6–7-e között a XXIII. Berzsenyi Helikon Napok keretén belül A magyar városok irodalma címmel kétnapos tanácskozást rendeztek a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban, melyen többek között KONCSOL LÁSZLÓ író, irodalom- és művelődéstörténész Pozsony magyar irodalmi hagyományairól és életéről tartott előadást.
Május 6–8-a között újabb Text-túra összejövetelt szervezett a Szlovákiai Magyar Írók Társasága a csallóközi Keszölcésen, melyen többek között HIZSNYAI ZOLTÁN és Z. NÉMETH ISTVÁN költők, továbbá a magyarországi Csapody Kinga és Szabó Tibor Benjámin foglalkoztak a rendezvényen részt vett pályakezdők legfrissebb munkáival.
Május 10-én a Pozsonyi Casinóban AICH PÉTER író tartott előadást a machiavellizmusról.
A május 12–13-án Kolozsváron megrendezett Lucian Blaga Nemzetközi Költészeti Fesztivál vendége volt többek között BALÁZS F. ATTILA költő, akinek kétnyelvű Blaga-válogatását ez alkalomból mutatták be a városban. Május 11-én Balázs F. Attila, másokkal, Nagyváradon, 14-én Szatmárnémetiben vendégszerepelt.
Május 13-án Dunaszerdahelyen a Csemadok-ház Ördög estje című rendzvényén egyebek mellett NAGY ERIKA író, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkára vezetésével a Pokoli szimfóniák – Négy kisregény az Ördög tolmácsolásában című kötet bemutatójára is sor került, melyet többek között ANGYAL SÁNDOR, BÍRÓ SZABOLCS dedikáltak az érdeklődőknek.
Május 14-én ünnepélyes keretek között átadták Diószegen az ez évi Talamon Alfonz-díjat, melyet a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának Választmánya ezúttal SZALAY ZOLTÁN-nak ítélt oda A kormányzó könyvtára című novelláskötetéért. A rendezvény résztvevői koszorút helyeztek el Talamon Alfonz szobránál.
SZERZŐINK
BÁRCZI ZSÓFIA (1973): író, irodalomtörténész (Érsekújvár); CSEHY ZOLTÁN (1973): költő, műfordító, irodalomtörténész (Dunaszerdahely); CSELÉNYI LÁSZLÓ (1938): költő, író (Pozsony); DUBA GYULA (1930): író (Pozsony); FELLINGER KÁROLY (1963): költő (Jóka); FILEP TAMÁS GUSZTÁV (1961): irodalom- és művelődéstörténész (Budapest); FÓNOD ZOLTÁN (1930): irodalomtörténész, kritikus (Pozsony); FÜZI LÁSZLÓ (1955): irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő (Kecskemét); GÁL SÁNDOR (1937): költő, író (Buzita); GYÜRKY KATALIN (1976): kritikus (Debrecen); JANKOVICS MARCELL (1941): művelődéstörténész, rajzfilmrendező, könyvillusztrátor (Budapest); KONTRA FERENC (1958): író (Újvidék); KULCSÁR FERENC (1949): költő, író (Dunaszerdahely); LACZA TIHAMÉR (1948): irodalomkritikus, tudomány-, technika- és művelődéstörténész (Pozsony); MARKÓ BÉLA (1951): költő, író, politikus (Bukarest); MÁRKUS BÉLA (1945): irodalomtörténész, kritikus (Debrecen); MÉRY GÁBOR (1967): fotográfus, könyvkiadó (Budapest/Somorja); NÉMETH ISTVÁN, Z. (1959): költő, író (Csicsó); POTOZKY LÁSZLÓ (1988): író (Csíkszereda); SZABÓ TIBOR BENJÁMIN (1976): író (Békéscsaba); SZALAY ZOLTÁN (1985): író, irodalomkritikus (Dunaszerdahely); SZÁZ PÁL (1987): író, színikritikus, rendező (Pered); TÓTH ANIKÓ, N. (1967): író (Ipolyság); TÓTH ELEMÉR (1940): költő, író (Pozsony); TŐZSÉR ÁRPÁD (1935): költő, író, kritikus, műfordító (Pozsony); VERINO, UGOLINO (1438–1516): itáliai költő.