Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (2011. április–május)

Jószomszédi viszonyok
Április 9–10-én Hozz magaddal egy másik írót egy másik országból címmel a közép-kelet-európai irodalmak egymásrautaltságát vizsgálták jeles szerzők különféle országokból a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A Szépírók Társasága rendezésében lezajlott fesztiválon Földényi László a német Ingo Schulzéval (a könyvfesztiválra jelent meg Mobil című novelláskötete), Konrád György Terézia Morával (szintén a könyvfesztiválra adták ki magyarul Az egyetlen ember a kontinensen című regényét), Barak László Mila Haugovával, Selyem Zsu-zsa Rareţ Moldovannal, Végel László pedig Radoslav Petković-tyal beszélgetett. Szóba került a rendszerváltás hatása az irodalomra, a művészet és a közéletiség kapcsolata. „Az alkotás önmagában közéleti tevékenység” – számolt be saját hitvallásáról Barak László, hozzátéve, hogy „a hatalom sosem tartotta relevánsnak a művészek tevékenységét”.

Esterházy-hírek

Esterházy Péter kötete, az Esti című Kosztolányi-hommage nyerte el idén az Aegon-díjat. Nem ezzel kapcsolatban, hanem aktuálpolitikai kérdések ürügyén faggatta az írót április 8-án a mértékadó osztrák napilap, a Der Standard. Az Ich bin ruhig, behaupte ich unruhig (Nyugodt vagyok, állítom nyugtalanul) című interjúban Esterházy kifejti, a politikai korrektség utáni helyzetben Magyaror-szág és a többi kelet-európai állam még mindig a politikai korrektség előtti helyzetben maradt. Esterházy április 12-én mutatta be Bécsben a Termelési regényt.

Nézzünk költőket!

Az idei Költészet Napjára különleges meglepetéssel jelentkezett két budapesti fiatal. Egy webfilmet forgattak, amelyben negyvennégy magyar költőt interjúvoltak meg a költészetről, Csobánka Zsuzsától és Térey Jánostól Kántor Péterig és Lator Lászlóig. Az első pillanattól fogva különös vállalkozásnak tűnik a film, végül azonban mégiscsak alulmarad a várakozásokon. A kérdések sematikusak (mi a költészet, mi a szerepe, van-e értelme stb.), így aztán gyakran a válaszok is azok, a két filmkészítő fiú, Gyaraki Dávid és Sarlós Dávid pedig annyit ragozzák saját jófejségüket, hogy az már kínos. Vannak viszont izgalmas pillanatok, például amikor szép sorjában bevallják a költők, milyen fontos számukra az ihlet, vagy amikor Kukorelly Endre kifejti: az egyetlen megoldás a brutálisan egyszerű és őszinte beszéd. A dokumentumfilm mellé egy rövidjátékfilm is készült, amely a versírásról próbál valamit mesélni, kissé szárazan és erőtlenül. A filmek a www.versmob.hu oldalon érhetők el.

Fesztiváloztunk

Izgalmas ötletnek bizonyult az egész Európai Uniót vendégül látni a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az egyes országok könyvterméséből szemezgető kirakatok változatos csemegét kínáltak. Többen hömpölyögtek azonban a magyar kiadók standjainál, nem is csoda, komoly volt az idei felhozatal. A különféle termekben lezajlott programokon sok mindenről szó volt, mivel azonban mindenhol nem lehettünk ott, csak egyetlen beszélgetésre térünk ki, amely az utolsó napon zajlott. Itt Tomas Venclova (Litvánia), Vassilis Vassilikos (Görögország) és Marco Malvaldi (Olasz-ország) beszélgetett Bojtár Endrével és Nagy Miklóssal kis népek kis irodalmairól. A beszélgetés kiváló hangulatban zajlott, a görög vendég, akárha a Bazi nagy görög lagzi című hollywoodi filmből lépett volna ki, ecsetelte, mi mind-annyian tudunk görögül, hisz szinte minden szavunk görög eredetű, Bojtár Endre pedig azzal sommázta a véleményét, nem nyelvében, hanem irodalmában él a nemzet. A vendégek sziporkáztak, a hangulat fesztelen volt, talán kicsit túlságosan is, s így az egésznek valamelyest odalett a tétje (persze magára vessen, aki mindenben a tétet keresi).
Kiosztották a fesztiválon Az Év Kiadója Díjat is, amely a Magvetőhöz került, a második helyen a Kossuth Kiadó, a harmadikon pedig a Kalligram végzett.

Márai-program

Április 14-én indult be a régóta húzódó Márai-program, amelynek végső kerete végül a tervezetthez képest több mint a felével szűkült, s 435 millió forintban határozták meg. Ebből 400 millió forintot a könyvtártámogatási programra különítenek el; az összesen 680 könyvtárra kiterjedő program a határon túli ma-gyar könyvtárakat is érinti (közülük 48-at soroltak be). A csomag egy másik része könyvszakmai rendezvényekre fordítható, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése ebből kívánja kiterjeszteni például az Ünnepi Könyvhetet idén először a határon túlra – Kolozs-várra.

Nagydíj a kisprózának

Az Artisjus Irodalmi Alapítvány megerősítette azokat a véleményeket, melyek szerint Bodor Ádám tavaly megjelent tárcakötete, Az utolsó szénégetők egyáltalán nem másodrendű darabja a legendás szerző életművének: ennek a kötetnek ítélték oda az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat. (Jóllehet, ma-ga Bodor inkább mint afféle „mostohagyerekre” tekintett ezekre a tárcákra, s inkább külső nyomásra, mintsem belső meggyőződés alapján adatta ki őket.) A további díjazottak: Borbély Szilárd katartikusan súlyos verseskötete, A testhez, Győrffy Ákos hasonlóképp meg-rendítő, Havazás Amiens-ben című könyve, illetve Tverdota György kétrészes Németh Andor-monográfiája.                                 
SZ. Z.